Századok – 1982

Történeti irodalom - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Ism.: Mező András) 595/III

598 TÖRTÉNETI IRODALOM Ernő nevét akarta fölvenni Gerőháza formában, a törzskönyvbizottság javaslatára azonban a régen elpusztult Fertőd nevét elevenítették fel (e helységre 1. Csánki 3: 608). - Fiad (221). Félreérthető magyarázat a névcikkben: „Az alapjául szolgáló szn. a m. R. fiod .valakinek a fiacskája' fn." Eszerint a —d birtokos személyragnak is értelmezhető volna, holott erről itt szó sincs, hanem nyilvánvalóan a kicsinyítő képzős alakkal kell számolnunk. Az értelmezés jele közé tehát elég ennyi:,fiúcska'. - Füzér (228). A borsodi Cserép 1248/1326-1 határjárásában előforduló ad locum Fyuzerku és újabb kori Füzérkő tető, Füzérkö bércze, Füzérkő adatok (Györffy 1: 768) alapján nem tarthatjuk valószínűnek az abaúji helység nevének .fűzfákkal szegélyezett vízfolyás' értelmű Füz-ér előzményét. - Füzérkajata (228). A helynév alapjául szolgáló személynévre magyar forrásból is idézhetünk adatot: 1221/1550: Koeta, de villa Chonoka [ : Chokoual et Churna de villa Umany cives de Bursud (VárReg. 272). Gagybátor és Gagyvendégi (230) előtagját nyilvánvalóan Felsőgagy közelsége magyarázza, nem pedig az, hogy a két falu a gagyi Vendéghy család birtoka volt. A család éppen Vendégiről kapta nevét. A prédikátumnak helynévi megkülönböztető elemmé válása ritka eset lenne. - Galgamácsa (231). A településnév kései (1389). felbukkanása ellenére, Zsidóval - a mai Vácegressel való szomszédsága alapján megjelölhetjük a valószínű névadót. 1237-ben a váci káptalan oklevele említi a Zidoy nemzetségbeli Macha fia Mihály comes fia Macha-X (ÂUO. 7: 47; vö. Horváth: i. m. 34). -Ellentmondás van Gara (233) és Garé (234) magyarázatában: az elsőt déli szláv eredetűnek, a másodikat a Gara személynévből származónak mondja a szerző. Ezt a különbségtevést pedig nem indokolják sem a történeti adatok, sem pedig a földrajzi helyzet. - Gerde (237) nevének (vö. 1216/1550: Guerdei) puszta személynévből való származtatása nem ütközik akadályba. L. 1282: Jakab fia Gerdech, nemes a borsodi Jeecheu faluban (Sugár i. m. 161). - Gőgő-Szenke (243). A csatornázott vízfolyás neve két patak nevéből vonódott össze. A Gőgő inkább hangutánzó eredetű: a gőg ige folyamatos melléknévi igeneve (vö.,Nyikó). Gyöngyfa (253). Hernádfa és Rónádfa egyesülésekor a községek érveltek azzal, hogy mindkettő határában van Gyöngyfa nevű dűlő. Ez talán az eddig lokalizálatlan Gyenefalva örököse (vö. 1354: Genefalua, 1358: Genefolua: Kázmér, FAlu 205). - Gyulaháza (257). A helység korábbi neve Maráz volt. Az újat arról a vörös Gyuláról kaphatta, akit 1299-ben említ egy oklevél (Gyula rufus nob. de Maraz), később pedig a leszármazottai szerepelnek (Szab— Szatm. 51). A név tehát nem emlékeztethet „a falu első birtokosára". Hajdúbagos (259). Bagos hajdúsága nem 1605-ből és nem Bocskai István fejedelemtől származik. A falu az ún. kis hajdútelepek sorába tartozott, és Báthori Gábor a bajomi vártartomány részeként 1608-ban adományozta fejedelemsége fő támaszának, Nagy András hajdúgenerálisnak (Szendrey István, Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen, 1971. 130-1). - Hantos (263). Károly János bizonytalan és átírt adata (15. sz. eleje: Hantos egyháza) helyett az eredeti forrásra kellett volna utalni: 1419: Capitaneatum Comanorum nostrorum sedis Hontos, in quo Ecclesia lapidea Hontoseghaza vocata constructa fore perhibetur (Gyárfás 3: 567). A névcikkben egyébként elmaradt az -egyháza utótag magyarázata. Mint a Hantos kun szék központi helye, talán nem másodlagosan kapta nevéhez az utótagot, hanem valóban a megkeresztelkedett kunok egyházi életének központja is volt. L. Szenteltegyház: a kun Szentelt szék központi helye (vö. Borovszky, Csanád vm. 2:575; Pais Dezső: MNy. 28: 309 10). Hasznos (267). Az 1265: Super fontem Hoznus adat után kilenc év múlva keletkezett az az oklevél, amelyből megismerjük a helység névadóját. 1274-ben IV. László Syk fiának\Haznus-nak és Machunka fiainak, Balázs comesnek és Jánosnak adományozza a királyi agarászok Nógrád megyei Kok nevű földjét (Sztp. KritJ. 2/2-3: 107). Hasznos és a szláv eredetűnek jelzett Maconka (392) tehát egyaránt puszta személynévből keletkezett magyar névadásban. A két település ma is ott van egymás közelében. - A Hatvan (266) város nevére felhozott debreceni Hatvan utca analógiája nem teljes értékű (állítólag az utca két oldalán 30-30 telek volt), mert ebben a városban volt Cegléd utca, Várad utca, sőt Tizenháromváros is. Ezek a városrészek helységnévi eredetre mutatnak, mégpedig a középkori utazással, kereskedelemmel lehetnek kapcsolatosak, amikor is a városok saját polgáraik számára más helységekben házakat tartottak fenn. (Debrecen pl. 1651-ben Szolnokon vásárolt ilyen házat, vö. Zoltai Lajos, Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen, 1936. 59.) A Tizenháromváros nyilván a szepesi 13 város közös kereskedőházának az emlékét őrzi. Iharos (287). Nem növénynévből, hanem sokkal valószínűbben puszta személynévből keletkezett. Somogy megyében a 13. század második felében gyakran szerepelnek bizonyos Iharos leszármazottai (1255: Iharus fia: Sztp. KritJ. 1: 321; 1269: Iharus fia Gergely: uo. 495; 1276-ban ugyanő