Századok – 1982

Történeti irodalom - Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején (Ism.: Kulcsár Erzsébet) 589/III

590 TÖRTÉNETI IRODALOM technikában a gőzhajózás megindulásának erecjményeként Győr szerepe egyre jelentősebbé vált a gabonakereskedelem lebonyolításában. Az üzleti vállalkozások révén meggazdagodott győri polgárok legkényesebb igényeinek megfelelő árut kínáltak a helybeli kereskedők, akik a pesti, sőt a bécsi választékkal is versenyezni merészeltek. A szerző kitűnő korképet fest, amikor a divatról áttérve érzékletesen megjeleníti, mi kerülhetettt az ínyencek asztalára a „Fehér macskához" címzett fűszerkereskedésbő'L Ezzel színessé, elevenné és olvasmányossá tette azt a képet, amely az előző és a következő részben a terményárak váltakozásának grafikus ábrázolását, Wurda Ferenc kereskedő árukészletének, valamint az adózó kereskedőkésárusok több adattal terhes, de szakszerűen precíz felsorolását nyújtotta. A közlekedés és szállítás kapcsán foglalkozik a győri Duna-ág és mellékfolyóinak szabályozásával Megemlíti azt a küzdelmet is, amelyet 1836-tól a Bécs-Győr közötti (ún. Duna-jobbparti) vasút építése érdekében vívtak. Még Széchenyi Istvánnak, a város díszpolgárának közbenjárását is kérték a győriek. Hiába, 1848 előtt erre nem került sor. Ezt követően érinti a szállító kereskedelemben foglalkoztatottak életmódját. Közülük a gépészeknek az ételadag csökkentése miatt szervezett 1848. február 20-i sztrájkját, amely megakadályozta négy gőzös elindulását. A 19. század második negyedében a kereskedelmi tőkével együtt növekedett a belső vásárlóerő, amely megteremtette a tőkés ipari vállalkozások feltételeit. Kedvező körülmények között létesítették a pálinkagyárat, a gőzmalmot, a sajt- és szalámigyárat, a posztó- és a kesztyűgyárat. A vállalkozó kedvű iparosok kezdeményezéseit váltakozva kísérte a céhes ipar elmélyülő válsága és átmeneti prosperitása. A szerző nyomon követi a mesterek, a legények és az inasok sorsának alakulását ezekben az években. A győri céhes ipar az 1840-es években érte el virágzását, ekkor a hazai műiparban előkelő helyen tartották számon. Elért ereményeiket kívánta reprezentálni az 1846 júniusában rendezett győri iparműkiállítás. Itt tűnik fel először a védegyleti fiók választmányának titkáraként Lukács Sándor, aki később a márciusi fiatalok egyike, a szabadságharc forradalmi kormánybiztosa lett. A kereskedelem és az ipar fellendülésével párhuzamosan megélénkült a pénzügyi tevékenység is a városban. Takarékpénztárat alapítottak 1844-ben, egy évvel később létrehozták a Kölcsönös Biztosító Egyletet. Táblázatok és diagramok sora mutatja a társadalmi struktúra változását, jelezve a polgári fejlődés kibontakozásában jelentkező ellentmondásokat. A kereskedelem és az ipar fejlődése azonban egyre inkább háttérbe szorította azt a réteget, amelyik a feudális termelési-társadalmi viszonyokat kívánta fenntartani A polgári fejlődést segítette elő a város igazgatásának és intézményeinek reformja is. Több más szabad királyi városhoz hasonlóan 1843-tól Győr is tett lépéseket a városi élet demokratizálására és az igazgatás korszerűsítésére. „A helyi igazgatás megítélésének egyik legfontosabb kritériuma a város gazdálkodása volt" (132.) - írja a szerző. A város elöljárósága a Gazdasági Bizottság véleményére támaszkodott. Ennek alapján ügyes gazdaságpolitikát folytatott, sikerült a várost az 1830-as években fenyegető eladósodástól megmentenie. A munka Győr hivatali és egyházi központ jellegét is feltárja. Részletes adatokat szolgáltat a megye hivatalszervezetéről, és az I. István által alapított győri püspökség történetéről. Az iskolai oktatásban és a művészetek pártolásában a szerző kiemelkedőnek tartja az egyház szerepét. A nemzeti nyelv ápolásában azonban elmarasztalja. A bencések a város kulturális, sőt poütikai életében is jelentős szerepet töltöttek be. ök még a magyar nyelv művelését is felkarolták. Közülük Czuczor Gergely és Rónay Jácint maradandót alkotott. Az intézményekről és egyesületekről szóló részben ismét olyan korhangulatot kelt szerzőnk, hogy gondolatban végigüljük a színházi estéket, hallgatjuk a dalegylet koncertjét és a polgárőrség zenekarát. Elmegyünk az olvasóegylet összejöveteleire, együtt olvassuk a 19. századi Győr polgáraival az eredetileg kereskedelmi és szépirodalmi lapként indult Hazánkat. Megelevenedik előttünk a város kulturális élete. A liberális politikai mozgalom kibontakozása című résszel a város politika- és társadalomtörténeti ábrázolása veszi kezdetét, amely 1849 véres eseményeibe torkollik. Két könyvleltár sem művelődéstörténeti adalékként szolgál, hanem a győri ellenzéki központ világnézeti-politikai beállítottságát illusztrálja (191.).