Századok – 1982

Történeti irodalom - Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején (Ism.: Kulcsár Erzsébet) 589/III

589 TÖRTÉNETI IRODALOM Ez a polgárság a vagyonhoz ekkor szerzi meg a politikai hatalmat is; ugyanakkor a szociális ellentétek szegények és vagyonosak között nem csökkentek, hanem növekedtek. Ahogy az Európa-történeti Intézet igazgatója, Karl Otmar Freiherr von Aretin rövid bevezetőjében olvassuk: a konferencia célja az volt, hogy a 18-19. század fordulójának német és olasz történetére bizonyos párhuzamos kutatásokat elindítson, és összehasonlító módszerrel jusson közelebb a történeti folyamat azonos és eltérő' jelenségeinek rögzítéséhez. Ahogy ez a kötet is bizonyítja: a kezdeményezés hasznos és termékeny volt. Érdemes volna folytatni egyrészt további kérdések bevonásával, másrészt a vizsgálandó területek, esetleg a korszakhatárok kiszélesítésével. A konferencia rendezői és a tárgyalt kötet szerkesztője jó példát adtak arra, hogyan kell az ilyen vizsgálatokat megszervezni. Benda Kálmán BALÁZS PÉTER GYŐR A FEUDALIZMUS BOMLÁSA ÉS A POLGÁRI FORRADALOM IDEJÉN Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.297(1) I. A Magyar Történelmi Társulat Pesty Frigyest és Franki (Fraknói) Vilmost bízta meg a helytörténeti monográfiák tervezetének kidolgozásával. 1872-ben közölte a vármegyék történeti monográfiájának tervrajzát a Századok (412-416.). Bárminemű helytörténeti feldolgozás útmutatója lett ez az összeállítás. Ennek csaknem szolgaian hű követésével készítette el Kruesz Krizosztom Győr megye és város egyetemes leírása (Bp., 1874.) című művét. Győr történetét ily módon elsőként feldolgozták a helytörténeti kutatómunkát akkoriban megillető lelkesedéssel és buzgalommal. Az évek múlásával számos részproblémát érintő tanulmány, sőt a millennium alkalmából ismét egy monográfia készült, immáron kizárólag a város történetét feldolgozva Szávay Gyula tollából: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.). Bár nagy volt a számuk ezeknek a helytörténeti munkáknak, összességükben sem tárták fel kellő mélységben a politikai eseményeket, a gazdasági és társadalmi helyzetet, a művelődési viszonyokat. 1966-ban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága egyik fő feladataként jelölte meg a várostörténeti kutatások ösztönzését (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei XV. kötet, 1-2. &ám. 5-67.). Ezt követően színvonalas helytörténeti munkák sora látott napvilágot. Hosszú, kitartó kutatómunka előzte meg Győr feudalizmus végi és a polgári forradalom alatti történetének megírását. Balázs Péter a korábbi feldolgozások eredményeit könyvének historiográfiai bevezetőjében vázolta, feldolgozásában hasznosította, eredményeiben valamennyit túlszárnyalta. A város történetének forráskiadványai mellett alapvetően támaszkodott a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár anyagára. Teljességgel feltárta a Magyar Országos Levéltárban a volt központi kormányszervek, elsősorban a Helytartótanács és a Kamara, majd az 1848-as minisztérium adatait, amelyek Győr városára vonatkoznak. Jelentős anyagot talált továbbá a Győri Püspöki Levéltár és a Győri Káptalani Levéltár iratai között. Az első fejezet Győr város gazdasági és társadalmi fejlődésével foglalkozik a 19. század első felében. A feldolgozás későbbiekben is követendő módszerével már ebben a fejezetben találkozunk. A szerző az egyetemes történeti összefüggéseket hasonlítja a magyar fejlődés sajátosságaihoz, majd az általános törvényszerűségektől eljut a specifikus, a helyi események részletes elemzéséhez. Győr város fejlődésének alapját abban találta meg, hogy a 19. század első felében egyre erőteljesebben bekapcsolódott a termény- és állatkereskedelembe (11.). A várost gabonapiacként tartották számon már a napóleoni háborúk gabonakonjunktúrát teremtő korszakában. A háborúkat követő két évtizedes dekonjunkturális időszakban a Felső-Duna mentén Moson változatlanul megőrizte vezető szerepét. A harmincas évek közepétől a gabonatermés ugrásszerű növekedésének és a szállítás-