Századok – 1982

Történeti irodalom - Behschnitt; Wolf Dietrich: Nationalismus bei Serben und Kroaten 1830–1919. Analyse und Typologie der nationalen Ideologie (Ism.: Niederhauser Emil) 585/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 585 való, hogy itt a magyarországi aulikus arisztokráciát azonosította az egész magyar rendiséggel. A kitűnően megvilágított téma perifériáján egyes specialisták nyiiván más távlati hibákat is fognak találni. De mindez eltörpül a bécsi erőviszonyok, a kamarai és a katonai hatóságok ellentétcinek, az udvari főtisztségviselók egymással vívott hatalmi harcának, a magyar rendi főméltóságok beleszólási lehetőségeinek és általános súlytalanságának biztos kezű ábrázolása mellett. Rendkívüli forrásértéket biztosított már az első kiadásnak az Einrichtungswerk Lipót császár számára készült kivonatának és az Einrichtungswerk megalkotásával megbízott főbizottság erre adott votumának közlése. A második kiadás ezt a szöveget - megtisztítva a sajtóhibáktól újra lenyomtatta, s csatolta hozzá néhány, a tárgyra vonatkozó rövidebb irat szövegét is. A szerző az első kiadás elején a századforduló vezető magyar történészeivel, Acsádyval, Marczalival vitatkozott. Ezt a részt a második kiadásból elhagyta, és helyette a kérdés 1911 utáni irodalmának kritikai áttekintésére készült, dc erre már nem maradt ideje. Az el nem készült bevezetés pótlására a sajtó alá rendező Adalbert Tóth készített jóformán kizárólag Kollonich személyének értékelése körül forgó suta irodalmi tájékoztatást. Ugyancsak ő gyűjtötte össze a kötetet záró bibliográfiában külön a munkában felhasznált és fel nem használt idevágó irodalmat, s a kötet élén a kiadó Heinz Stoob ismertette röviden Theodor Mayei életrajzát és e második kiadás keletkezéstörténetét. Az új kiadás anyagi feltételeinek biztosításával a konstanzer Arbeitskreis für Mittelalterliche Geschichte nemcsak alapítójának emléke előtt tisztelgett, hanem egyúttal a kora újkori magyar történet egyik alapkönyvét is újra hozzáférhetővé tette. Heckenast Gusztáv WOLF DIETRICH ВЕН SCHNITT: NATIONALISMUS BEI SERBEN UND KROATEN 1830-1914. ANALYSE UND TYPOLOGIE DER NATIONALEN IDEOLOGIE München, 1980, R. Oldenburg, 423 1. (Südosteuropäische Arbeiten 74.) NACIONALIZMUS A SZERBEKNÉL ÉS HORVÁTOKNÁL 1830-1914. A NEMZETI IDEOLÓGIA ELEMZÉSE ÉS TIPOLÓGIÁJA A szerző az 1960-70-es évek fordulóján Jugoszlávián belül a nemzeti mozzanattal kapcsolatban felvetődött problémákból indul ki, azok előzményeit kutatja fel, hogy ezzel egyúttal a nacionalizmus bonyolult kérdéskörének a feltérképezéséhez is szolgáltasson adalékokat. Több ízben is hangsúlyozza, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés feltárása olyan kezdeti stádiumban van. hogy az ideológiai jelenségek összekapcsolása az alapban lezajló folyamatokkal még nem lehetséges. Ezért csak egészen rövid áttekintést ad a szerb és a horvát fejlődés fő vonásairól, voltaképpen a középkori alapokig visszanyúlva. Egy rövid, elméleti jellegű fejezetben kidolgozza a nacionalizmus tipológiáját. Elsőrendű megnyilvánulási területe szerint megkülönböztet etnikai, kulturális, politikai nacionalizmust; érvényre juttatásának módja szerint pragmatikus, alkotmányos, forradalmi nacionalizmust, amely az egyén teljes bevetését követeli meg, és funkcionálisát, amely a nacionalizmust csak egy más cél érdekébe állítva alkalmazza, végül pedig az elérendő célok szerint szerb és horvát, nagyszerb és nagyhorvát, pánszerb és pánhorvát nacionalizmust, illetve a jugoszlávizmus több változatát, az unitáriust, az integrálist, a föderatívat és az ál-jugoszlávizmust, amely pusztán a pánszerb vagy pánhorvát célok leplezésére szolgál. Ez után az elméleti bevezetés után pedig a szerb, illetve a horvát fejlődésből mintegy esettanulmányokat választ ki, és ezeket próbálja meg elhelyezni az általa felállított kategóriákban. A szerbeknél Ilija Garasanin ismert tervezete, a Nacertanije, Vuk Stefanovic Karadzic „Srbi svi i svuda" c. cikke, Svetozar Miletic, Svetozar Markovic programja, illetve a Narodna odbrana és az ezen belül működő titkos Ujedinjenje ili smrt szervezet kerül beható (bár olykor kissé bőbeszédű) elemzésre. A 13 Századok 1982/3