Századok – 1982

Tanulmányok - Ránki György: Az angol ipari forradalom kérdéséhez 539/III

Ránki György AZ ANGOL IPARI FORRADALOM KÉRDÉSÉHEZ A történeti folyamatok esetében nem meglepő, hogy sok esetben nemcsak lefolyásuk pontos időpontját nehéz egyértelműen meghatározni, de azt a helyet is, ahol leginkább fellelhető. Az ipari forradalom esetében — jóllehet, könyvek és tanulmányok sokasága vitatja, vajon beszélhetünk-e forradalomról egyáltalán, és ha igen, mik is voltak ennek jellegzetességei — Anglia úttörő szerepét senki sem vonja vagy vonhatja kétségbe. Nem csupán ez volt az az ország, ahol nagyjából az 1780-as évektől egy sor olyan új technikai találmány látott napvilágot, mely radikális — használjuk bátran a szót — forradalmi változások egész sorát indította el a gazdaságban és a társadalomban egyaránt, de Anglia volt az az ország is, ahol a 19. század közepére — éppen az ipari forradalomban lejátszódó folyamatok hatására — egy új, modern tőkés gazdaság és társadalom kialakult. Ha e tény — Anglia úttörő szerepe az ipari forradalomban — nem is kérdőjelezhető meg, azt a kérdést, hogy vajon miért vált e világtörténelmi fordulat klasszikus hazájává, aligha lehet kikerülni. Végső soron a 18. század gazdasági változásai a világgazdaság legfejlettebb régiójában szinte mindenütt fellelhetők, és azok a legfontosabb mutatók, melyeket ebben az időben viszonylagos megbízhatósággal nyomon kísérhetünk, arra engednek következtetni, hogy a sokkal nagyobb területű és népességű Franciaország — mely egyébként az európai kontinensen bizonyos politikai és kulturális hegemóniával is rendelkezett — sok vonatkozásában lépést tartott a szigetországgal. Igaz, Anglia előnye a következő területeken egyértelmű volt: 1. A mezőgazdaságban, ahol magasabbak voltak a terméshozamok és kisebb a termésingadozás; 2. Az ipari technológiában. A koksz és az első gőzgépek már éreztették hatásukat a szigetország iparában. 3. A kereskedelemben, Angliában a tőkefelhalmozás előrehaladottabb szinten volt, és a külkereskedelem mennyisége lényegesen túlhaladta a versenytársak külkereskedelmének szintjét. 4. Végül a pénzügyi rendszer terén. John Law-nak Franciaországban nem sikerült az Angol Nemzeti Bank rendszerét meghonosítani.1

De ha úgy látjuk, hogy ez az előny nagyjából a 18. században keletkezett is, mégis sok területen ebben a században a gazdasági fejlődés üteme jórészt azonos volt. Egyes számítások szerint mind a francia külkereske-1 F. Crouzet: Angleterre et France au XVIII® siècle. Essai d'Analyse Comparée de Deux Croissances Economiques. Annales, 1966. 2. 8»