Századok – 1982

Tanulmányok - Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai 1555–1562. 507/III

538 EMBER GYÖZÖ 1494/95-ben a kiadások közel 26 000 forinttal túllépték a bevételeket. 1549-ben közel 32 000 forinttal kevesebbet költött a magyar kamara, mint amennyi a bevétele volt. 1555 és 1562 között csak 2 év volt deficites. A többi 6 év e deficitnél jóval nagyobb maradvánnyal zárult. Az alábbi táblázat bevétel és kiadás százalékos alakulását mutatja 1555 és 1562 között, az időszak kezdeti évét, 1555-öt véve 100%-osnak. Bevétel Kiadás 1555 100,-100,-1556 78,-78,29 1557 73,95 44,59 1558 77,16 76,30 1559 90,77 87,74 1560 74,98 80,33 1561 41,76 42,73 1562 37,91 34,13 Mind a bevételek, mind a kiadások csökkentek 1555-höz viszonyítva. A bevételek 1560-ig még 70% fölött maradtak, 1561-ben 50,1562-ben pedig 40% alá estek. Ennek oka az volt, hogy 1558-ban, majd 1560-62-ben az egyik fő bevételi forrás, a hadiadó kiesett. A kiadások alakulása a bevételekéhez igazodott. Kivétel csak 1557 volt, amely több mint 40 000 forintos maradvánnyal zárult. * A vizsgált évek magyar kamarai számadásainak vizsgálata alapján azt az általános megállapítást tehetjük, hogy az 1526 után 3 részre szakadt Magyarország egyik részében, a Habsburg-uralom alá került királyi Magyarországon, I. Ferdinánd közel 40 éves uralkodásának második felére, az államháztartásnak korábban zavaros viszonyai rendeződtek. A királyi és egyben állami jövedelmek gondozására szervezett új kormányszerv, a Mohács előtti kincstartóság örökébe lépett magyar kamara, beváltotta a működéséhez fűzött reményeket. Igaz ugyan, hogy mind területi illetékessége, mind tárgyi hatásköre jóval kisebb lett, mint amilyen a kincstartóságé volt, de így is jelentékeny összegű jövedelmek folytak be a pénztárába. Ezeket a pontos előírásoknak megfelelően gondosan kezelte. A mind területileg megcsonkult illetékességében, mind tárgyilag megnyirbált hatáskörében maradt királyi jövedelmeket az ország szükségleteinek kielégítésére fordította. A jövedelmek két fő forrása a hadiadó és a külkereskedelmi vám volt. A kielégítésre váró szükségleteknek két fő területe : az ország kormányzata és katonai védelme. Ezek biztosítása volt a magyar kamara működésének is fő rendeltetése. E működését világítják meg évente készült számadásai. Abban a reményben fejezem be tanulmányomat, sikerült megmutatnom, hogy múltunk történetének milyen értékes forrásai a kamarai számadások. Érdemesek arra, hogy a Magyar Országos Levéltár elgondolásának megfelelően kiadásra kerüljenek.