Századok – 1982

Tanulmányok - Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai 1555–1562. 507/III

532 EMBER GYÖZÖ A szolgálatban megöregedett személyeknek, a megrokkantaknak, az elhunytak özvegyeinek és árváinak az uralkodó — a mai nyugdíjnak megfelelő - kegydíjat engedélyezett, amit a magyar kamara rendszeresen fizetett. Nyoma ennek már 1494/95-ben van, általánossá azonban csak I. Ferdinánd idejében vált. A kegydíjak összege 8 év átlagában az összes kiadásnak 3,19%-a volt. Jutalmak, ajándékok, segélyek Év Forint % 1555 1 377,35 1,06 1556 2 945,43 2,89 1557 4 469,06 7,69 1558 1 065,43 1,07 1559 1 876,46 1,64 1560 32 542,83 31,10 1561 804,-1,44 1562 1 449,60 3,26 összesen 46 530,16 6,56 Jutalmakat, ajándékokat, segélyeket elsősorban az uralkodó adott, kisebbeket a kamara is engedélyezhetett. Főleg a szolgálatban szerzett érdemeket honorálták velük, de voltak köztük szociális jellegűek is. Főurak és beteg szegények egyaránt részesültek belőlük. Nyolcévi átlaguk nem haladta volna meg a kegy díjakét, csupán 2,33%-a lett volna az összes kiadásnak, ha 1560-ban az uralkodó nem rendeli el, hogy a magyar kamara a nagy hatalmú Dobó Istvánnak, Eger vára kapitányának a meghiúsult török ostrom idején, majd később Erdély vajdájának, 30 000 forintot fizessen. A kamarai számadásban semmi indoklása sincs e szokatlanul magas kifizetésnek, amely egymagában 8 év összes kiadásának 4,23%-át jelentette, jóval többet, mint a 8 év alatt kifizetett kegydíjak összege. Katonaság fizetése Év Forint % 1555 19 144,-14,70 1556 3 427,55 3,36 1557 1 032,50 1,78 1559 3 026,36 2,66 1560 100,-,10 összesen 26 730,41 3,77 A mezei katonaság fizetésére fordított összeg, 8 év alatt nem egészen 27 000 forint, az összes kiadásnak csupán 3,77%-a, elképesztően kicsiny, különösen ha 1549-cel hasonlítjuk össze, amikor erre a célra több mint 122 000 forintot fordított a kamara, kiadásainak 76,82%-át. 1494/95-ben közel 77 000 forint szerepelt a megfelelő rovaton, 22,59%-os részesedéssel.