Századok – 1982

Tanulmányok - Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai 1555–1562. 507/III

A MAGYAR KIRÁLYI KAMARA BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 1555 -1562 533 Az a tény, hogy az országgyűlés 1558-ban, majd 1560—62-ben nem szavizott meg hadiadót, nem lehet magyarázat, hiszen már 1556-ban lezuhant a katonaság fizetésére kifizetett összeg. Magyarázatnak tekinthető az a körülmény, hogy egyes országbárók, elsősorban a nádor, erősen megemelt fizetést kaptak azon a címen, hogy abból katonaságot tartanak. A megfelelő kiadási rovat összege az 1555—1562 közötti 8 év átlagában az összes kiadásnak 28,40%-a, míg 1549-ben csak 6,75. További magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy várak fenntartására jóval többet fordított a kamara 1555 és 1562 között, mint 1549-ben. Várak fenntartása, várőrség fizetése Év Forint % 1555 14 969,43 11,49 1556 18 521,47 18,16 1557 4 653,75 8,01 1558 17 913,57 18,02 1559 29 204,74 25,55 1560 4 879,45 4,66 1561 7 719,30 13,87 1562 5 237,75 11,78 összesen 103 099,46 14,55 Ezen a rovaton nemcsak a királyi várak fenntartására, hanem újak szerzésére fordított összegek is szerepelnek. A várakra fordított költségek a vizsgált 8 évben az összes kiadás 14,55%át igényelték, míg 1549-ben csak 4,08, 1494/95-ben pedig 8,22%-ot. Ennek és az előző rovatnak az összevetéséből azt állapíthatjuk meg, hogy 1555 és 1562 között a magyar kamara jövedelmeiből a katonai célok közül a várak fenntartását helyezték előtérbe, míg a hadjáratok idején mozgó seregek zsoldját és ellátását az uralkodó más fonásból biztosította. Naszádosok fizetése és kegydíja Év Forint % 1555 1 774,20 1,36 1556 2 300,46 2,26 1557 2 234,77 3,85 1558 2 055,60 2,07 1559 1 586,99 1,39 1560 953,14 -,91 1561 882,20 1,58 1562 1 314,20 2,96 összesen 13 101,56 1,85