Századok – 1982

Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III

MÁTYÁS KIRÁLY JÖVEDELME 1475-BEN 503 eltérő arányok merültek fel. Komárom, Nyitra és Nógrád megyében a tized a kivetett állami adónak mindössze 36,5 %-a volt, mert ezekben a megyékben sok más intézmény vagy egyházi személy részesült a tizedekből. „Ezzel szemben Liptó, Túróc, Árva és Zólyom megyékben a tized az állami adónak 62,6 %-a volt, mert itt csupán a német jog szerint élő falvak tizedétől esett el az érsek, más nagyobb egyházi intézményeknek csak a tized negyedét kellett átengednie."8

1 Húsz év előtt nem vontam be a vizsgálatba Pozsony megyét, mert annak tizedét az érsek nem adta ki bérbe, hanem maga kezelte. Visszatérve a modenai kódexekből vett és vehető számokhoz, most Pozsony megyével szeretném kezdeni. Kisebb tizedkerületeket az érsek itt is bérletbe adott ki. Megtartotta azonban és természetben számolta el a fennmaradó gabona- és bortizedet, az előbbi középértéke 1488-ban 13 099 kepe, amit az érsekség 12 kepénként 1 forinttal számolt el. Bortized címén 1488-ban 314 hordót kapott, ezt — igen alacsonyan — hordónként öt forintra értékelték, reálisabbnak tűnik a 6 forintos egységár. Számszerűen a Pozsony megyei tized értéke így alakul: 13 099 kepe gabona 12 kepénként 1 ft. 1091 ft 314 hordó bor, hordónként 6 ft. 1884 "> Szempc tizedeinek bérlete 60 " Sempte tizedeinek bérlete 50 " Csákány tizedeinek bérlete 68 " összesen 3153 ft Az esztergomi káptalan 1394. évi vizitációjában felsorolták a káptalannak járó tizedeket és negyedeket is, ezek között egyetlen Pozsony megyei helység szerepel, Nagyszombat, amelynek tizedét az érsek még 1211 előtt adta a káptalannak.8

2

Sajnos, semmiféle adat nem áll rendelkezésemre Nagyszombat jelentős szőlő- és gabonatermeléséről, így becsülni sem tudom nagyságát. Számításomban ez mégsem okoz különösebb hibát, mert Nagyszombat városként a megyétől függetlenül adózott, a megyei portaszámba nem vonták bele. Úgy látszik tehát, hogy az érsek által birtokolt tizedet legfeljebb annak tizenhatod részével kell növelni, amit a plébánosok kaphattak meg. Ha ezt hozzászámítom, akkor a megye teljes tizede (Nagyszombat nélkül) 3363 forintot tett ki. Pozsony adóját csak 1495-ből ismerjük,8

3

ekkor 4435 portára vetettek ki adót, a tized tehát az adónak 75,8 %-a. Pozsony megyét azért kellett kidolgozni itt, mert a tizedbérlet összege nyilván alacsonyabb volt a tized tényleges értékénél, csak így találhatott rá az egyház bérlőt. A bérelt tizedek esetében tehát nemcsak a tizedbirtokosok pontos megállapítása ütközik nehézségbe, hanem eleve alacsonyabb összeggel és ennek következtében az állami adóhoz viszonyítva alacsonyabb aránnyal kell számolni. így érthető, hogy Gömör és Torna (tizenhatod résszel növelt) tizedei az 1494. évi adónak csak 48,9 %-át tették ki. Még egy tényezőt kell figyelembe venni. Tizedet ebben az időben a gabona, bor és bárány meg méhek után kellett adni,8

4

azaz nem a teljes mezőgazdasági termelés 81

Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Századok, 94/1960. 108. 82

Monumenta ecclesiae Strigoniensis (Ed. F. Knauz) Strigonii 1874. 1. 197. 83

Engel, i. m. 144. '" Fügedi, i. h. 106.