Századok – 1982

Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III

494 FÜGEDI ERIK 1494-95. évi adója között bizonyos nagyságrendi összefüggés nyilvánul meg. El kell ismernem, hogy az összefüggés igen laza, de az bizonyos, hogy a sok településsel rendelkező megyék mégis több adót fizettek, mint a kevés települést felmutatók. Eljárásom ezen az alapon az volt, hogy az Ernuszt-féle számadásból hiányzó megyékhez megkerestem azt, amely településszámban a legközelebb állt (és a számadásban szerepelt), s annak adóösszegét vettem alapul. így a nagy kiterjedésű, 21 várossal és 990 helységgel bíró Temes megyéről azt tettem fel, hogy adója megközelíthette a 25 várossal és 939 helységgel bíró Somogy megyéét, s ennek adóját azonosnak vettem a temesi valószínű adóval. (3. tábla). Az eljárás meglehetősen önkényes, könnyen elképzelhető, hogy 20 %-os, esetleg még annál is magasabb hibával dolgozom. A becslés arra az eredményre vezetett, hogy az 1494—95. évi számadásból kimaradt megyék adója 57—58 ezer forintra becsülhető. 3. Hiányzó megyék adójának becslése Hiányzó megye Mezőváros Helység Alapul szolgáló Mezőváros Helység Adóösszeg Arad 10 382 Gömör 8 390 3 797 Bács 16 316 Abaúj 14 318 3 352 Békés 3 107 Közép-Szolnok 9 242 2 390 Bihar 18 518 Zemplén 18 493 5 972 Bodrog 12 213 Abaúj 14 318 3 352 Csanád 9 202 Közép-Szolnok 9 242 2 390 Csongrád 4 86 Pilis 5 63 1 875 Keve 3 66 Pilis 5 63 1 875 Krassó 10 290 Szabolcs 10 300 5 370 Szerém 14 223 Abaúj 14 318 3 352 Temes 22 990 Somogy 25 939 10 817 Torontál 4 52 Pilis 5 63 1 875 Valkó 34 1 182 Zala 36 1 077 9 275 Zaránd 7 435 Fejér 7 422 2 958 Az Ernuszt-féle számadáskönyvben elszámolt 42 megye és a 14 kimaradt megye becsült adójának összege együttesen 216 599 forintot tesz ki, amelyhez még Erdély 30 974 forintnyi adóját kell hozzáadni, ami összesen 247 573 forint. Ez az összeg nagyon közel jár a Fontana által megadott 250 000 forinthoz, de valószínűleg még mindig nem jelenti Mátyás teljes adójövedelmét, mert 1. az minden jel és minden eddigi ismeretünk szerint magasabb volt a Jagelló-korinál, részben a pontosabb kivetés, részben a hatásosabb behajtás miatt; 2. mert hiányzik belőle a szlavóniai mezővárosok és falvak adója. Az előbbi tény következtében állítható, hogy a Fontana-féle összeg az alsó határt jelenti. Szlavónia adóját 1494-ből is és 1495-ből is ismerjük, így a 250 000 forintot még kereken 15 ezer forinttal kell megnövelni. A végeredmény 263 190 forint. Ha ezt csak 10%-kal növelem meg Mátyás hatásosabb adóztatása címén, 290 ezer forinttal már Csánki megállapítását kell elfogadnom, hogy az adójövedelem Mátyás korában valószínűleg elérte a 300 ezer forintot, s ha az 1461—63 között kelt nunciusi jelentés és Fontana egybehangzó