Századok – 1982
Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III
MÁTYÁS KIRÁLY JÖVEDELME 1475-BEN 495 megállapítását az évi kétszeri, sőt háromszori adóztatásról tekintetbe veszem, évi 600, ill. 900 ezer forintnyi adójövedelem tételezhető fel. De vajon az említett két jelentés helyesen állapította-e meg, hogy Mátyás ezt a subsidialis adót egy éven belül kétszer, sőt háromszor is megvette a jobbágyokon? Csánki szerint ezt Mátyás „is bevallja" és egy 1489. május 31-én Pozsony városához intézett parancsot idéz. „Hallhattátok mostanában - írja a király —, hogy az egész országunk és az országlakosok szükségünket megfontolva már kétszeri adót (contributio) szolgáltattak be4 2 ." Csánki tanulmányának megjelenése óta ugyanezt a formulát szó szerint megismétlő parancsot közölt Házi Jenő 1489. június 1-i dátummal Sopronhoz,4 3 és nincs kizárva, hogy az ugyancsak május 31-én Bártfáhcz küldött parancs is tartalmazta ezt a mondatot.4 4 Mégsem tudom elhinni, hogy Mátyás a subsidium-ot kétszer vetette volna ki. Gondolatmenetem a következő: a portánkénti 20 dénáros kamaranyereség vagy (ahogyan 1467 után nevezték) tributum fisci regalis látszólag minden nehézség nélkül behajtható volt, és valószínűleg nem is portánként 20 dénárt, hanem többet jelentett, miután Mátyás nem egész telkek után, hanem füstönként szedette. Amikor a subsidium-ot bevezette, ezt az adót elvileg ötszörösére, gyakorlatilag - ha valóban füstönként történt a behajtás és nem portánként - annál kisebb arányban emelkedett. Ha a subsidium-ot megkétszerezte volna, az emelkedés tízszeres lett volna. Ez más okokból, amelyekről a dolgozat végén szó lesz, is elképzelhetetlen. Ha azonban a tributum fisci regalis-t kétszerezte vagy háromszorozta meg, ez az eredetinek csak megduplázását, esetleg megháromszorozását vagy — füstönként számolva - mègnégyszerezését jelentette, végső fokon mindig kisebb maradt, mint a subsidium. Valamennyire alátámasztja ezt az a tény, hogy Mátyás idézett beismerő parancsait 1489-ben küldte szélét, amikor nem tudunk subsidium megajánlásáról vagy behajtásáról. Talán az a megoldás, hogy azokban az esztendőkben, amikor nem bizonyítható a subsidium behajtása, Mátyás valóban többször hajtotta be a tributum fisci regalis-t. így kerülhette el, hogy a legfontosabb és legnagyobb jövedelmi források egyik évről a másikra átmenet nélkül egyötödére vagy egynegyedére essen vissza. Akárhogyan is áll ez a kérdés, azt hiszem a nuncius is, Fontana is két dolgot kevert össze: a subsidium-ot, és a többször szedett 0,20 forintos tributum fisci regalis-t. 4. A subsidium összegének meghatározásával még nem végeztünk Mátyás évi rendes adójövedelmével, mert az nem egyedül a jobbágyok contributio-jából állt. A szabad királyi városok a királynak más módon, egy összegben adóztak. Adójuk szinte teljes egészében készpénzből állt, amihez némi természetbeni ajándék járult. Sopron évenként pl. 400 forintot fizetett és három vég löveni posztót adott, aminek értéke 1463-ban 36 forint volt.4 s Sokkal bővebb ismeretekkel a városok adójáról sem rendelkezünk, mint a megyékéről. 1491-ből rendelkezésünkre áll a kincstartónak, Laki Tuz Osvátnak egy költségvetése, s ebben a városok rendes adóját is felsorolja (4. tábla). A jegyzék nem teljes, bár biztosan csak Korpona, Lőcse és Torda maradt ki belőle, bizonytalan továbbá, hogy valamennyi alsómagyarországi bányavárost tartalmazza-e? A városok adójával az Emuszt-4 2 Teleki József': Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1857. XII. 449-450. 4 3 Házi Jenő: Sopron sz. kir. város története. 1/6. Sopron. 1928. 55-56. 4 4 hányi Béla: Bártfa sz. kir. város levéltárai. 1319-1501. Budapest, 1910. 2705. sz. 4 'Házi, i. m. 1/5. 29, 33, 56, 75.
