Századok – 1982

Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III

MÁTYÁS KIRÁLY JÖVEDELME 1475-BEN 493 szerint ezek már igen nagy különbséget jelentenek. Pozsega megye kivetett adója jár az élen, 1494-ben 3468,1495-ben 4500 portával, s az eltérés ebben az esetben az 1494-95 évi összegnek majdnem egynegyedét teszi ki. A változás tendenciája sem egyértelmű. A 12 megyéből hétben 1495-ben jóval kevesebbet, öt megyében jóval többet vetettek ki. Pozsony és Moson megyét 1494-ben együtt számolták el, 1495-ben külön-külön, az eredmény 1495-ben 15 %-kal magasabb összeg volt. A 2. sz. táblán ezeket az összegeket részletezve tüntettem fel, mert ez szolgál becslésem alapjául. Meg kell jegyeznem, hogy nemcsak az adó kivetésénél jelentkeznek megmagyarázhatatlanul magas eltérések, hanem a kezelési költségnél is. Ez nemegyszer az előző évinek duplájára növekszik, (pl. Komárom, Külső Szolnok), de a tendencia itt is meghatározhatatlan, többször előfordul, hogy az 1494. évinek majdnem a felére csökken (pl. Vas megye). Az előbbi eset teljesen érthető akkor, ha a behajtott adó összege is nő, az utóbbi annál érthetetlenebb, mert Vas megyében a kivetett adó is 11,2 %-kal nőtt, a behajtott pedig nem kevesebb mint háromszorosára emelkedett.3

9 A becslés alapjául két megfontolás szolgált: l.a kezelési költség Mátyás alatt ugyanúgy felmerült, mint a Jagellók idején, így azt a kivetett adó összegéből le kell vonni; 2. Mátyás alatt a kivetés is, a behajtás is alaposabb volt, amit Veszprém megye esete is bizonyít. Veszprémben 1494-ben 3462, 1495-ben 3500 portát írtak össze, de fennmaradt egy 1488. évi adójegyzék is, amely 3987 portát tüntet fel, tehát jóval magasabb volt az 1495. évinél.4

0

Ebből a két megfontolásból kiindulva mindig azt az összeget vettem figyelembe, amely a kezelési költség levonása után magasabb volt. A 42 megye adója így számolva összesen 158 911 forintra becsülhető. Az országnak 14 megyéje maradt ki az Ernuszt-féle számadásból, szinte kizárólag a' déli megyék. A 14 megye közül Ernuszt egy helyen 12-t megemlít, amikor elmondja, hogy Kinizsi Pál a 12 délvidéki megye adójából 5 ezer forintot küldött a királynak.4

1

Ezzel az adattal nem sokra lehet menni. Egyrészt azért nem, mert nem tudjuk, melyik 12 megyéről van szó, másrészt azért sem, mert a szövegből az sem derül ki, hogy ez az adó egy része-e (és ha igen, mekkora) vagy az egész behajtott összeg. Egyetlen biztos támpont nyerhető csak a szövegből: a hiányzó megyék adójának ennél az 5 ezer forintnál többnek kellett lennie. Más, a források fennmaradása szempontjából szerencsésebb helyzetben lévő ország történésze ilyenkor nyilván közel egykorú adózási adatokból indulna ki, ez az út azonban magyar viszonylatban járhatatlan, mert alig maradt fenn Mohács előtti dikális összeírásunk, a szóban forgó délvidéki megyékre vonatkozólag pedig egyetlenegy sem. Ebből a helyzetből úgy kerestem kiutat, hogy Csánki Dezső történeti földrajzának adatait vettem figyelembe. Csánki eredeti célkitűzése történeti-statisztikai volt, azt kellett volna megállapítania, hány vár, város és helység volt található a Hunyadi-kori Magyarországon. Az adózás a termelést tükrözi vissza, így a várakat nyugodtan elhagyhattam. A Csánki által városoknak minősített településekből le kellett vonnom a szabad királyi városokat, mert azok másképpen adóztak. A megmaradó mezővárosok és helységek száma és a megye 3'Uo. 24 és 145. A behajtott összege 1494: 1035, 1495: 3322 forint volt. 40

Éri István: Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 8/1969. 199-216. 41 Engel, i. m. 17 „Dominus Paulus de Kynis... ex contributione duodecim comitauum partium inleriorum misit regie maiestati (fl.) 5000".