Századok – 1982
Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III
490 FÜGEDI ERIK elengedi. Megismételte azt az ígéretét is, hogy soha többé subsidiumot vagy taxa extraordinaria-t nem kér. Ezt az ígéretét 1471-ben, a Vitéz-féle összeesküvés válságos pillanatában, ünnepélyesen megismételte. Az összeesküvés elfojtása után sem vette igénybe ezt az adót, a régit szedette 1472-ben és 1473-ban, de — ahogyan azt az 1474. évi 4. törvény cikkből sejthetjük - nem portánként, hanem füstönként.3 0 1474-ben hallunk újra subsidium-ról, ezúttal a török elleni harc kiadásai tették szükségessé, a 8. törvénycikk szerint másra nem is volt felhasználható. A dekrétum 1., 4. és 5. cikkelye részletesen szabályozta kivetését és behajtását, és a király ezúttal is elengedte két évre a régi portánkénti 20 dénáros adót. Ha nincs is külön törvény rá, Kovachich Márton György adatgyűjtése bizonyítja, hogy 1475-ben is megajánlották, 1476-ban is behajtatta, az 1477. évi megajánlást egy diplomáciai jelentés említi.3 1 1478-ban érte el az adózás terén Mátyás legnagyobb sikerét. Nemcsak 1478-ra, hanem a rákövetkező öt esztendőre megszavaztatta az adót. Kovachich azt is bebizonyította, hogy 1485-87 között is beszedette az évi egy forintot, csak 1488-ról és 1489-ről nincs adatunk rá. Ezt az adót ezek szerint a jobbágyság biztosan fizette 1462, 1468. 1470, 1474-83, 1485-87 években, összesen 16 éven keresztül, s feltűnő, hogy ebből 14 uralkodásának utolsó két évtizedére esett. Igazat kell adni Csánkinak, hogy 1468-tól, a cseh háború kitörésétől kezdve válik rendszeressé a subsidialis adózás. S ha 1484-re is előkerül egy bizonyító adat, akkor uralkodásának utolsó 15 esztendeje alatt szinte megszakítás nélküli jövedelme volt a portánkénti 1 aranyforintot kitevő adó. A nuncius nem említi meg az adó teljes összegét, de az 1470-es évekből származó követjelentések 1476-ban 300, ill. 300-400, 1475-ben pedig 500 ezer forintra becsülték.32 Csánki szerint legalább 300 ezer forintot jövedelmezett évente,3 3 Kubinyi ugyanezt az 1470-es években már 500 ezer forintra teszi.3 4 Fontana szerint a subsidium-ból származó jövedelem évi 250 ezer forint, de ebben az esetben tekintetbe kell venni, hogy Szlavónia ebben az összegben valószínűleg nem szerepel, miután arról külön pontban számol be. Ez eleve magasabb jövedelmet jelent. Részben a szlavóniai adó bizonytalan volta miatt, részben az adóval összefüggő más kérdések miatt ezen a ponton kénytelen vagyok az 1494-95-ből származó kincstartói számadásokat segítségül hívni. Köztudomás szerint a kincstartói tisztet 1494-96 között Ernuszt Zsigmond pécsi püspök viselte. Kincstartóként sikkasztással vádolták, elfogták, és csak hatalmas összegű (420 ezer forint) óvadék ellenében bocsátották szabadon. Hogy a vádaskodás ellen magát tisztázza, 1494. január 31-1495. december 31. közötti időszakról elszámolást nyújtott be a királyi jövedelmekről és kiadásokról, amely a kor egyik legbecsesebb forrása, s nemcsak szigorúan vett pénzügyi érdeklődésű, hanem más jelentős vizsgálatoknak is alapjául szolgált.35 A két esztendő királyi adójáról Ernuszt megyénkénti részletezésben 30 1474:4 tc. „ut portae numerentur et non fumus neque sessiones desertae". 31 1475 .Kovachich, Suppl. I. 249., 1476: Kovachich, Vestigia 396, 1477: Dipl. emlékek II. 334. vö. Csánki, i. h. 523.1.4. jegyz. 32 1476: Dipl. emlékek II. 347., 334; 1475: II. 272. 33 Csánki, id. h. 523. 34 Kubinyi, i. m. 61. 3 s Mályusz Elemér: A magyarság és nemzetiségek Mohács eló'tt. Magyar művelődéstörténet (Szerk. Domanovszky S.) Bp., é. n. 105-124.
