Századok – 1982
Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III
472 HAHN ISTVÁN A fémek mellett az elsődleges törnegszükségleti cikkek körébe kell még sorolnunk az egyes építkezésekhez szükséges színes kőzeteket és márványt, és az ugyané célból, de hajóépítés számára is nélkülözhetetlen, kevéssé korhadó fa-fajtákat.6 0 Ez a szükséglet azonban már - eltérően a fémekre való állandó igénytől - erősen alkalmi jellegű. A lakóházak általában helyben található anyagokból épültek, az idegenből behozott építőanyagokat leginkább templomoknál használták fel — a behozatali igény tehát csak konjunkturális jellegű volt, és ennek megfelelően gazdasági jelentősége is másodlagos. A tömeges árucikkek közül a leginkább problematikusak az élelmi cikkek, mindenekelőtt a gabona.6 1 Az ideális görög polis egyik kritériuma az, hogy chórájával együtt, elsősorban az élelmezés tekintetében, önellátó,autarkes legyen. A polisok városi agglomerációjának kisebb méretei miatt ez az ideál az archaikus korban könnyebben volt elérhető, mint az 5. századtól kezdve. Ennek megfelelnek forrásaink közlései is. Tömeges gabonabehozatalról egyes görög polisokba, így Athénbe, Aiginába, Teósba, Thasosra, csak az i. e. 5. század óta tudunk.62 Az első írott adatok az 5. század első évtizedeibe vezetnek bennünket: Hérod. 7, 147 (Aiginába tartó gabonaszállító hajók), Teósban átkot mondanak arra, aki a sziget gabonaellátását veszélyeztetné, Thasosban gabonabehozatalról gondoskodnak. Hérodotos azt is tudja, hogy a „szántóvető szkíthák nem fogyasztás céljából vetik a gabonát, hanem eladásra (оик em atrrçai аЛЛ em nprjot 4, 17). Bakkhylidés azért magasztalja Alexandros makedón királyt, hogy királyi palotáját az Egyiptommal folytatott gabonakereskedelem hasznából ékesítette : „Aranyban — elefántcsontban ragyognak termei, mert gabonaszállító hajók hozzák a csillogó tengeren át « Egyiptomból a hatalmas gazdagságot." (Frg. 20 В ed. B. Snell).62 '3 6 "Ph. Faure i. m. 70 skk., főként Byzantion viszonylatában. 61 Az archaikus kori (i. e. 6. sz.-ig bezárólag tartó) gabonabehozatalra vö. J. Catrysse: Le blé d'Égypte . . . Bruxelles, 1951, 168 skk.; A. Roebuck: The Grain Trade between Greece and Egypt. Class. Phil. 45, 1950, 236 skk.; - T. Noonan: The Grain Trade of the Northern Black Sea in Antiquity, Am. Journ. Phil. 94, 1973, 231 skk.; F. M. Heichelheim: PWRE Suppl. VI., 1975, s.v. Sitos. ; О. Lordkipanidze (szerk.): Problemi grecseszkoj kolonizacii Szevernovo i Vosztocsnovo Pricsernomorja, Tbiliszi, 1979, főként I. Brasinszkij és A. Scseglov: Nyekotorie problemi grecseszkoj kolonizacii, 29 skk., főként az „agrár" és „kereskedelmi" célú gyarmatosítás közötti különbségtétel elvetésével; Ju. G. Vinogradov, 47 skk., Olbia és Milétos kereskedelmi kapcsolatairól; K. Marcsenko\ 130 skk., V. Otresko, 151 skk. — az Olbia-környéki térség gazdasági regionalizálása; A'. Ljapunszkaja: Torgovlja Olbii, 119 skk. a gabonakivitel kezdetét az i. e. 6. sz. második felére teszi; uo. utalások korábbi szakirodalomra. Vö. még: A. Wasowicz: Olbia Pontique et son territoire, Paris, 1975, 29 skk.; V. V. Onajko: Anticsnije importi Pricsernomoija v grecseszkije poliszi, Mo. 1970. "Ch. Starr: i. m. 164 skk.; P. Faure i. m. 95 skk.;/ii G. Vinogradov: V.D.I. 1971 : 4, 74 skk.; — a Teós-i átokszöveget 1. Meiggs-Lewis: Greek Hist. Inscr., Oxford, 1969, 30. sz. ( 62/aja panegirikus költemény ie. 490-480 között keletkezett, az id. részlet görögül xpvaûi h' ê\é0avTÎ те ßapnaipovoiv oíkoi; 7шро00рсн 8è кат' cLiyXaevra. ttovtov vâeç ayovow àn' AlyimTOV Д671OTOV tt\ovtov I
