Századok – 1982
Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III
468 HAHN ISTVÁN és uralkodók kizárólag abból a célból engedtek volna át földet, hogy azon a hellén telepesek földmivelést kezdjenek, csakis a kölcsönös, azaz: árucserében is realizálódó előnyök alapján kerülhetett sor területeknek állandó település céljaira való átengedésére. Ez Naukratis és Massilia alapításakor forrásszerűen is igazolható. Az a jelenleg általában elfogadott nézet, hogy a görög gyarmati települések zömmel földmívelés céljából jöttek volna létre, mindenképpen módosításra szorul. A helyi lakosságnak, ill. hivatalos (állami, törzsi) képviselőinek kifejezett hozzájárulásával vagy éppen kívánságára alapított gyarmatvárosok, ill. települések létesítésében a kereskedelmi szempontoknak elsőrendű, de legalább járulékos szerepet tulajdoníthatunk. Ha pedig elfogadjuk már eleve kereskedelmi célokat szolgáló települések - Polányi K. kifejezésével élve, helyi jelentőségű „kereskedelmi kapuk" —37 létesítésének lehetőségét, akkor ezt a fogalmat más meggondolások alapján ki is tágíthatjuk. Az agrárjellegű hátországnak teljességgel híján lévő Smyrna alapításában is kereskedelmi szempontokat sejthetünk;38 de ilyen szempontot sugall pl. az Andros-szigeten lévő „Zagora" is;3 9 nem lehetett eleve földmívelő jellegű Rhégion sem — itt inkább a zankléi tengerszoroson átmenő forgalom biztonságának érdekeit kell számba vennünk;4 0 sőt, magának Zanklénak neve is, a Thukydidéstől adott etimológia alapján („sarló") az antik hagyomány és az itt vert érmék ábrázolásait is figyelembe véve, arra vall, hogy a hely kiválasztásakor kikötőjének védett öble volt mérvadó:4 1 a település félkör, ill. sarló alakban veszi körül az öblöt —, az árucserét szolgáló hajózás érdekei tehát itt is nyomatékkal estek latba. Ha mindezek után számba vesszük, hogy az önálló emporionokat és apoikiákat létrehozó métropolisok arisztokráciájának mindig kezdeményező szerepe volt az alapításban; ha tudjuk, hogy Naukratis alapítása körül három jelentős polis (Aigina, Samos és Milétos) és rajtuk kívül még hét kisebb polis bábáskodott;42 akkor nem zárkózhatunk el azon következtetés elől, hogy ezeknek a városoknak arisztokratái politikailag is érdekeltek voltak kereskedelmi célú települések alapításában: a tengeri kereskedelem a „nagy gyarmatosítás" idején sem volt kizárólag a társadalom perifériáján elhelyezkedő csoportok ügye, hanem az ilyen kapcsolatok a polisok ügyeit intéző vezető csoportok érdekét is szolgálták. Ezt a megfontolást támasztják alá a tengeri hajózásban és kereskedelemben vezető polisok - Korinthos és Phókaía - navigációs újításairól szóló adataink is. Phókaia használt a nehézkes „strongylé" típusú (lényegileg föníciai mintát követő) áruszállító hajók helyett „ötvenevezősöket" (pentékontoroi) -, ami az áruszállítás biztonságát és gyorsa-31 Polúnyi K.: Az archaikus társadalom ... (magy. ford.) Bp. 1976, 372 skk.; Polányi К. a „kereskedelmi kikötő" (Port of Trade) működőképessége feltételének tartja annak semlegességét; S С. Humphreys: i. с. 191 skk. ezt a követelményt nem tekinti szükségszerűnek. A görög-„barbár" viszonylatban mindenesetre főként görög települések (Naukratis, al-Mina és szomszédai, Massilia) töltötték be ezt a szerepet. 3, J. M. Cook: Old - Smyrna, Annual BSA 53/54, 1958/59, 1 skk.; ua.: The Greeks in Ionia and the Fast, London, 1965, 33 skk., Hegyi D. : i. m. 72, uo. Smyrna i. e. 7. sz.-i vázlatos rajza. "Andros településeiről vö. Strabón X. 1, io С 448 J. N. Coldstream: Geom. Greece 211 skk. 40У. Valiét: Rhégion et Zancle, Paris 1958, 151 skk. 41 Thuk. VI. 4,5 ; A. Meie: Il commercio ... 31 skk. 42 Hérodotos 2, 178 szerint: Chios, Teós, Phókaia, Klazomenai (ázsiai iónok); Rhodos, Knidos, Halikarnassos (dórok); Phasélis, Mytiléné (aiolok); a három vezető polis pedig: Milétos, Samos és Aigina, ez utóbbi az egyetlen anyaországi polis.
