Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
III. BÉLA ÉS BIZÁNC 41 azonban végül is Szobjeszláv alulmaradt Frigyessel szemben, s kénytelen volt külföldre menekülni.54 A III. Béla és Manuél közti viszonyt a kutatók különbözőképpen ítélik meg. Van olyan felfogás, mely szerint Magyarország Manuél haláláig (1180) Bizánc vazallus állama volt, amelyben éppen ezért erőteljes bizánci befolyás érvényesült.5 5 E nézet alátámasztására elsősorban Konsztantinosz Manasszész és Eusztathiosz panegyrikus beszédeinek egyes kitételeit használták fel. Manasszész a Manuél előtt 1173-ban elmondott dicsőítő szónoklatában - miután feltette a kérdést: a bizánci császárok közül ugyan kinek sikerült ,Де ig áznia és adófizetésre kényszerítenie a legyőzhetetlen pannonokat [ti. magyarokat]? " - azt állítja, hogy Manuél leigázta a pannon népet és földet, s ezért most „a pannonok országa szolgál és aranyat terem nekünk", mert a pannonok „a mi császárunkat uruknak tekintik", aki „fejedelmeket helyezett fölébük".56 Teljesen hasonló hangnemben szól a thesszalonikéi érsek, Eusztathiosz 1174-es beszédében III. Béla trónra kerüléséről. Eusztathiosz elmondja: nemrégiben a bizánciak uralkodót küldtek a paionok északi országába, s rajta — miként más királyokon is — a bizánci császár, „a királyok királya" uralkodik.5 7 Ezek a szónoklatok azonban véleményünk szerint a tényleges magyar—bizánci viszony reális megítélésére kevéssé alkalmasak. Az udvari szónokok fő célja a baszileusz alakjának és tetteinek feltétlen dicsőítése volt. Ennek során olyan túlzásokra, sőt valótlan állításokra ragadtatták magukat, melyek egyáltalán nem voltak összhangban a valóságos tényekkel. így például Manasszész, aki beszédében többek között a makedóniai Nagy Sándorhoz és a bibliai Dávidhoz hasonlítja Manuélt, azt állítja, hogy Manuél Egyiptomot adófizetésre kényszerítette.5 8 Ez azonban egyáltalán nem felelt meg a történeti valóságnak, hiszen a fatimida Egyiptom meghódítására jeruzsálemi szövetségben indított bizánci—latin expedíciós hadjárat 1169 végén csúfos kudarccal végződött. A szövetségesek gyászos körülmények között vonultak vissza Damietta alól 1169 decemberében.5 9 Szó sem lehetett arról, hogy a Salah-ad-Din által kormányzott Egyiptom bármilyen adót is fizetett volna Bizáncnak! Mérvadó források nem igazolják azt, hogy Magyarország Bizánc adófizetője lett volna, s hogy III. Béla hűbérurának ismerte volna el a bizánci császárt. A Manuélnak 1172 tavaszán Szófiában tett eskü nem hűbéreskü volt, Béla csak arra tett ígéretet, hogy mindig figyelembe veszi Bizánc érdekeit, s nem fog azok ellen cselekedni. így értelmezte ezt 1193-ban II. Iszaakiosz császár is.60 Az nem vitatható, hogy III. Béla hatalomra kerülését, 5* F. Palacky: Geschichte von Böhmen I. Prag, 1864. 471-473.; A. Huber: Ausztria története I. Bp., 1899. 306—307.; К. Lechner: Die Babenberger. Wien-Köln-Graz, 1976. 167-168., 184. 5 5 Ld. pl. Pelzer: i. m. 51.; Chalandon 1912. 492.; A. B. Urbansky: Byzantium and the Danube Frontier. New York, 1968. 110.; D. Obolensky: The Byzantine Commonwealth. Eastern Europe 500-1453. London, 1971. 160. S6E. Kurc: Eso dva nyeizdannüh proizvegyenyija Konsztantina Manasszi. Vizantyijszkij Vremennyik 1905. 92., 93., 97. - A beszédben emlegetett fejedelmek alatt nyilvánvalóan II. Lászlót, IV. Istvánt és III. Bélát kell érteni. 5 7 W. Regel: Fontes rerum Byzantinarum I-II. Petropoli, 1892-1917.1. 40. "Kurc: i. m. 89., 96. 54 Erre ld. Chalandon 1912. 537-550.;/ Richard: Le royaume latin de Jérusalem. Paris 1953. 53-55. 60 A baszileusz levele szerint III. Béla arra tett ígéretet esküjében, hogy „Romania [Bizánc) jogai ellen . . . sohasem fog fellépni" (Darrouzès: i. m. 343.).
