Századok – 1982

Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III

462 HAHN ISTVÄN ill. „a királyok közötti testvéri viszony" jeleként értékelik, az ilyen kapcsolatok megszakadását, volumenének csökkentését, előnytelen voltát, vagy a szállítás biztonsága feletti őrködés elmulasztását a politikai kapcsolatok meglazulásának tüneteként tartják nyilván.12

Ezen a szinten külkereskedelem és külpolitika szoros korrelációban van egymással. 2. Amennyire a görög társadalmi fejlődés közvetlen elődjének tekinthető krétai „Minósi" palotavárosokról és a legkorábbi stádiumot reprezentáló mykénéi típusú monarchiákról megbízható ismereteink vannak,1

3

ezeknek kereskedelme leginkább az imént vázlatosan ismertetett orientális modellhez igazodott. A knóssosi és más paloták komplexumához tartozó ipari műhelyek, az itt feltárt roppant méretű amphorák és réz-, ill. bronzkészletek, az igen nagy létszámú királyi tulajdonban lévő juhnyájakra vonatkozó írásos adatok legalább annyit bizonyítanak, hogy a sziget terményeinek (olaj, bor, gyapjú, ill. gyapjúszövet) külföldi értékesítése a királyi gazdaság kezében volt, és a palota életét jellemző luxus részben ebből a forrásból eredt.14

A krétai „thalassokratia" helyébe lépő és a Mediterráneum nagy részében az i. e. 15. sz. közepétől a 13. sz. első feléig uralkodó szerepet betöltő „mykénéi" kereskedelemnek kiterjedéséről, külső piacairól, a Kelet és Szicília-Délitália egyes központjaival fennállott kapcsolatairól többet tudunk (leginkább ásatások révén), mint ezen kereskedelem szervezetéről és politikai feltételeiről.1

5

Kerámiáik eljutottak Ugaritba, Trójába és az egyiptomi Thébába, kereskedőik Rhodosba és Milétosba, ahol feltehetőleg (bár a kérdés vitatott) többé-kevésbé állandó telepeket is létesítettek.1

6

A mykénéi típusú monarchiák leletanyagában pedig a krétaiakon kívül egyiptomi, föníciai, mezopotámiai eredetű dísztárgyak kerültek elő.1

7

Az árucsere központjai alighanem a királyi udvarokban keresendők: a Nestór palotájában, Pylosban előkerült lineáris В írású táblák adataiból következtetve, a fémbehozatal monopóliuma a királyi udvart illette.18

e-, pedig a kivitel megfelelő központi irányítását is implikálja, s ez összhangban van az egyes központokban feltárt kincsek bőségének tényével is — bár az la

Vö. pl. ÓKTChr 161 1. Burraburjas kassu király leveleit Echnaton fáraóhoz (Amarna 9. és 10.). 13

Vö. K. Branigan: The Foundation of Palatical Crete, London 1970, főként. .. T. Hooker: Mycenaean Greece, London 1980, főként 110 skk., 183 skk.; J. Chadwick: The Mycenaean World3, Cambridge, 1977, főként 135 skk. 'V. T. Killen: The Wool Industry of Crete in the Late Bronze Age, in: Annual. .. British School of Athens 59, 1964, 1 skk. 1 s

összefoglalóan: F. H. Stubbings: The Expansion of Mycenaean Civilization = САН3 II. 2, 1975.; H. В. Buchholz-V. Karagheorghiu: Aegaeische Funde u. Kultureinflüsse . .. „Arch. Anz." 27, 1974, 325 skk.; F. Biancofiore: Civiltà Micenea nell'Italia Méridionale, Roma 1967; 5. Bernabb Brea: La Sicilia Prehistorica, „Ampurias" 15/16, 1953, 137 skk. 1 ' Az alkalmi kereskedés felől az állandó letelepülés felé vezető fejlődésről („frequentazione -insediamento") vö. E. Lepore in: R. Bianchi Bandinelli (szerk.) Origine e sviluppo délia città (a továbbiakban: OSQ, Milano, 1977, I. 216 és 81 j.; vö. Hegyi D.: Az iónok Kisázsiában, Bp., 1981, 16 skk.; V. G. Boruhovics: Ahejci v Maloj Azii, VDI 1964 : 1, 91 skk. 11

J. Chadwick: The Mycenaean World 156 skk. és irod. "K. Wundsam: Die politische u. soziale Struktur i. d. mykenischen Residenzen, Wien 1968, 126.; G. Pugliese Carratelli: I, bronzieri di Pilo micenea, „Studi Class, e Orientali", 12, 1963, 242 skk.