Századok – 1982

Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III

KÜLKERESKEDELEM ÉS KÜLPOLITIKA AZ ARCHAIKUS HELLASZBAN 461 által bonyolódott: mivel az ókori Közel-Kelet társadalmaiban az „állami szektor"6

képviselői a termelés szervezésében való részvételük alapján rendelkeznek a többlettermék akkumulációjának lehetőségével, az általuk akkumulált javak csere útján való értékesítésének monopóliuma is az ő kezükben volt.7

S ez nem csupán a primer szükségleteket szolgáló élelmi cikkekre vonatkozik, hanem az általuk ellenőrzött térség nyersanyagainak és készítményeinek széles skálájára: papirusz, fémek, bányakincsek, lovak stb. Ez a monopólium még a re-export kizárólagos jogát is magába foglalja, pl. importált nemesfémekből előállított tárgyak kivitele esetében.8 A tényleges lebonyolítás és szállítás vagy közvetlen királyi küldöttek, vagy a királyok szolgálatában álló kereskedők (Mezopotámiában a tamkarok) útján történt; ez utóbbiak a gyakorlatban, a királyi megbízások mellett vagy azoknak örve alatt, messzemenő és tendenciaszerűen növekvő önállósággal jártak el;9 az anatóliai Kanes városban tevékenykedő asszír kereskedők a fennmaradt írásbeli dokumentumok szerint már önálló vállalkozókként léptek fel.1

0 A távolsági és tömegszükségletet kielégítő, „állami kereskedelem" mellett egyes kereskedők által közvetített magánkereskedelem is működött főként egymással határos területek között. Az „állami" kereskedelem erősebb írásos dokumentáltsága miatt azonban az utóbbinak mind méretei, mind az előbbihez viszonyított arányai erősen vitatottak. Az ókori Közel-Kelet távolsági kereskedelmének (amint ezt az Egyiptomból, Mezopotámiából, Mariból, Ugaritból stb. fennmaradt adatok tanúsítják)1

1

ezek szerint a következő jellegzetes vonásait emelhetjük ki: a) Általában tömegméretű és legalább az egyik fél részére közszükségleti (mindenesetre: egzisztenciális jelentőségűnek érzett) cikkekre terjed ki: b) az ekvivalens szükségletek kölcsönös kielégítésére és (legalábbis a protokoll szerint) nem haszon szerzésére irányul; ezért ölthet tartósan ajándékformát. c) állami (uralkodói) irányítás alatt állami közegek végzik, s ily értelemben szerves része az államok közötti viszonynak. Az előnyös kapcsolatot az államok közötti barátság, 6 Az Ökori Kelet gazdaságán belül az „állami szektor" fogalmához vö. M. Djakonov: Az ókori Közel-Kelet társadalma, magy. ford., Bp.. 1973, IV. fej. I H. Limet: Le rôle du Palais ... in: E. Lipinsky i. m. 235 skk.; J. J. Jansa: The Role of the Temple . . . uo. 505 skk. A sumer templomi tulajdon abszolutizációjával, egyeduralmának képzetével szemben fenntartásait hangoztatja B. Foster: The Sumerian Temple State, JESHO 24, 1981, 225 skk. 8 Vö. J. D. Muhdy: Copper and Tin. The Distribution of Mineral Resources... in the Bronze Age, New Haven 1973; M. Heltzer: The Metal trade of Ugarit and the Problems of Transportation of Commercial Goods, „Iraq" 39 : 2, 1977, 203 skk.; ua.: Royal Economy of Ancient Ugarit, in E. Lipinsky i. m. II. 459 skk. 'A tamkar („factor") jellegű kereskedelem másodlagos jellegét hangsúlyozza az állami/ templomi kereskedelemmel szemben Polányi K. ACT 141; S. С. Humphreys: „History and Theory" 14, 1969, 195 1. és 103 j. A közvetlen, ill. közvetett módon állami és a magánjellegű kereskedelem, ill. gazdaság egymáshoz való viszonyáról ad kiegyensúlyozottságra törekvő' képet J. Sapin: La géographie humaine de la Syrie-Palestine au IIe millénaire av. J.-Ch., JESHO 24, 1981, főként 25 skk. és 39. j. 10 G. Eissen-J. Lewy: Die altassyrischen Rechtsurkunden von Kül-Tepe, Mitt, der Vorderasiatischen Ges. 33, 1931; 35, 1935. ю/ац/ f. Leemans: The Old-Babylonian Merchant, „Stud. et Doc. Hist, et Iur.," 3, 1950, 2 skk.; / Sapin i. c. 38 skk., 43 skk. II Vö. W. Helck i. m.; A. L. Oppenheim: Vue d'ensemble d'hist. économique de la Mésopotamie, in: Polányi К. (szerk.): Les systèmes économiques.. . (fr. ford.), Paris, 1975, 63 skk.; továbbá az E. Lipinsky által szerk. State and Temple Economy . . ., Leuven 1979 vonatkozó cikkeit.