Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
40 MAKK FERENC keztében III. Sándor felhatalmazása alapján a kalocsai érsek 1173. január 13-án Székesfehérvárott Bélát koronázta magyar királlyá.4 4 III. Béla uralkodásának első — nagyjából 1180-ig terjedő — időszaka egyrészt a nehezen megszerzett korona megvédésére, másrészt a királyi hatalom megrendült tekintélyének helyreállítására és megerősítésére szolgált. Nagyszabású külpolitikai kezdeményezésekre, expanziós kísérletekre uralkodása ezen szakaszában nem került sor. Ebben a periódusban a magyar külpolitikát alapvetően az jellemezte, hogy III. Béla szoros együttműködésre törekedett azokkal a külföldi országokkal, illetve hatalmakkal, amelyek uralmát támogatták. Ugyanakkor a király határozottan fellépett Ausztriával szemben, amelynek hercege védelmébe vette Béla riválisát, Géza herceget. A királyi korona elnyerése után III. Béla szankciókat foganatosított ellenfeleivel szemben. Míg Lukács érsek sorsa a teljes politikai mellőzöttség lett,4 5 addig cseh források alapján arra lehet következtetni, hogy Géza herceget börtönbe vetette a király.4 6 A hercegnek azonban 1174-1175 táján sikerült fogságából megszöknie, és számos előkelővel - köztük Lőrinc ispánnal - együtt Ausztriába menekült.4 7 Az osztrák hercegnek, Jasomirgott Henriknek Lipót nevű fia 1174 tavaszán feleségül vette III. Béla király Ilona nevű nővérét 48 Géza és híveinek ausztriai emigrálása azonban alaposan beárnyékolta a magyar—osztrák viszonyt. Testvérének befogadása, illetve kiszolgáltatásának megtagadása miatt III. Béla már 1175-ben barátságtalan magatartást tanúsított az osztrák herceggel szemben. 1176-ban fegyveres összecsapásokra is sor került, mert ebben az évben a magyarok cseh szövetségben támadták meg és dúlták fel Ausztriát. Ezt követően távozott 1177-ben Géza herceg Ausztriából Csehországba, mert „azt remélte, hogy Szobjeszláv herceg segítségével eljut a császárhoz, s attól majd elnyeri a koronát, és aláveti magának Magyarországot".49 Géza tehát nem mondott le a királyi koronáról, melynek megszerzéséhez I. Frigyestől akart támogatást elnyerni, aki ekkor Itáliában tartózkodott.5 0 Terve nem vált valóra, mert II. Szobjeszláv cseh fejedelem elfogta és kiszolgáltatta őt III. Bélának.51 A király a veszedelmes trónkövetelőt ismét börtönbe záratta,5 2 s talán ekkor került sor anyjának, Eufroszinának fogságba vetésére, illetve Wata comes megvakítására. Barbarossa, aki egyéb ügyek miatt is neheztelt a cseh uralkodóra, úgy állt bosszút Szobjeszlávon, hogy megfosztotta őt fejedelemségétől, s helyére II. Vladiszláv Frigyes nevű fiát állította. Frigyes, hogy birtokba vegye fejedelemségét, 1178-ban V. Lipót osztrák herceggel betört Csehországba. III. Béla ekkor II. Szobjeszláv segítségére sietett, és támadással fenyegette meg Lipótot, mire az visszavonult cseh földről.53 1179 őszén 44 Holtzmann 1959. 413.; CD II. 436.; CD III/1. 92. - A dátumra ld. Pauler: i. m. 1. 322. 4 5 Lukács helyzetére ld. Kubinyi: i. m. 110-112. 46 G 28., 1034., 1996.; SRHI. 127. 47 G 763., 2208.;SRHI. 127. 48 C 505., 755., 763., 792., 1151., 2208. 49 G 763., 792., 1034., 1482., 1996-1997., 2632.; SRH I. 127. 5"Frigyes 1174 és 1178 között volt Itáliában (Giesebrecht: i. m. 748., 866.; Jordan: i. m. 147., 150.). s 1 SRH I. 127. G. 1034., 1996-1997. 5 2 Az újabb börtönfogságából csak 1189 nyarán szabadult ki Géza herceg (G 305.). "SRH I. 127.; G 763., 1997.
