Századok – 1982
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III
454 PACH ZSIGMOND PÁL nak fentebb tárgyalt felfutásával: annak ellentételét alkotta, a rabszolgaszállítmányokkal együtt. „így a 17. században az angol réz-, vas-, selyem-, vászon-, ruházati, üveg-, papír-, bőripar stb. az Atlanti-óceánon túli, védett piacain izmosodott meg."12 7 Arra az időre tehát, amikorra a Közép-Kelet-Európát Nyugat-Európához fűző, intrakontinentális kereskedelmi kapcsolatok fejlődése megrekedt - ezzel nagyjában azonos időre az ш/erkontinentális transzatlanti kereskedelem rohamos növekedése és jellegének átformálódása a munkamegosztásos,modern típusú áruforgalom egyre sűrűsödő szálaival kezdte hozzákötni az amerikai gyarmatokat a tőkésedő nyugat-európai gazdasághoz. Főleg a brit gyarmatok kezdtek abban az irányban fejlődni, hogy közszükségleti jelleget öltő mezőgazdasági termények szállítóivá és közfogyasztási igényeket ellátó iparcikkek felvevő piacaivá váljanak. Ha a nyugat-európai kézműipar kapitalizálódásának első lépéseit jelentős részben a közép-kelet-európai exportlehetőségek támasztották alá, a tőkés ipar kialakulásának második lépcsőfokán immár egyre inkább a tengerentúli területek, nevezetesen az amerikai gyarmatok megnövekedett iparcikk-kereslete nyomult a külső piaci ösztönzések előterébe.12 8 10. Az imént vázolt két, nagy horderejű változáskomplexum mellett, amely a modern világgazdaság kibontakozásának feltételeiben a 17. század közepe tájára bekövetkezett -az amerikai gyarmatok gazdasági fejlődésének magasabb szintre emelkedése és a középkelet-európai országok gazdasági fejlődésének megrekedése mellett — hasonló irányban hatottak azok a lényeges változások, amelyeket maga Nyugat-Európa, a nyugat-európai gazdaság belső növekedése produkált. A modern világgazdaság létrejöttének első szakaszában még a kapitalizmus felé vezető úton legelöl haladó nyugat-európai országokban is nagy erőt képviseltek a feudális viszonyok, falun és városban egyaránt. Fennállt még a középkori jellegű városszerkezet: a városok féltékenyen ügyeltek önkormányzatukra, védelmezték a városgazdaság hagyományos fogyasztó és ellátó területe feletti uralmukat, feudális piackörzetük monopóliumát — a céhek szívós harcot folytatattak tőkésedő ipari vetélytársaik ellen, a nagykézműipar termékeinek betörése ellen. Számtalan példát lelhetünk erre a 16. században még Németalföldön és Angliában is.12 9 „Sőt a 16. század végén és a 17. század elején egy sor corporate town újjászervezte céhrendszerét, és megszigorította szabályzatait, hogy teljes foglalkoztatottságot biztosítson polgárainak, elnyomva azoknak a vállalkozását, akiknek nem volt városi polgárjoguk."130 127 Davis, i. m. 1954, 154. 12 8 A 18. században azután az angol ipari export súlypontjának áthelyeződése Amerikába egyre szembetűnőbbé vált:/?. Davis: English Foreign Trade 1700-1774, The Economic History Review, 2nd Ser., XV, 1962; Ph. Deane and W. A. Cole; British Economic Growth 1688-1959. Cambridge, 1964, 87. Ph. Deane: The First Industrial Revolution. Cambridge, 1965; 56. I2 '#. Pirenne: Geschichte Belgiens. Gotha, 1907. III, 271-288.; W. Cunningham: The Growth of English Industry and Commerce during the Early and Middle Ages. Fifth Edition, Cambridge, 1915. 506-525.; E. Baasch: Holländische Wirtschaftsgeschichte. Jena, 1927. 75-79.; H. Sée: Französische Wirtschaftsgeschichte, Jena, 1930, I, 91-94.; stb. 13 0F. J. Fisher: Tawney's Century. In: Essays in the Economic and Social History of Tudor and Stuart England, 7.
