Századok – 1982
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III
446 PACH ZSIGMOND PÁL А 16. század második fele nem hozott újabb mennyiségi növekedést az angol textilkivitelben.72 Londonból 1598-ban7 3 105 510 vég posztpt exportáltak: kevesebbet, mint a századközép konjunkturális esztendeiben, de kiegyensúlyozva az időközbeni nagyobb visszaeséseket.7 4 A kivitel útjai, piacai ugyanis változtak időközben. Az antwerpeni piac uralmi helyzete megszűnt;7 5 az 1560-as évek közepétől kezdve a Merchant Adventurers északabbi kikötőkbe helyezte át székhelyét : az észak-németalföldi Middelburg és különösen az északnémet Emden, majd Stade, végül Hamburg vette át az angol szövetek zömének közvetítését a kontinensre.76 Emellett 1579-ben megalakult az Eastland Company, amely balti-tengeri kikötőkbe - Elblagba (Elbing), Gdanskba — exportált.77 Az 1588. évi londoni szövetkivitel mintegy 80%-át a Merchant Adventurers, közel 12%-át az Eastland Company bonyolította le ? 8 Hogy Németalföldről az északnémet városokba helyeződött át az angol posztószállítmányok fő útja,7 9 a textilkivitel minőségi összetételére is kihatott: közrejátszott abban, hogy az „igazi" posztó (cloth) mellett megnőtt az ún. kersey (kersie) forgalma. Az angol textiliparnak ez a viszonylag olcsóbb, durvább gyapjúból készült terméke80 ugyanis - amelynek egyik fő termelési körzete Észak-Angliában, Yorkshire-ban volt (innen: northern kersies) -81 szélesebb vásárlói rétegek keresletét elégítette ki, „tömegfogyasztásra" szolgálhatott a németalföldinél kisebb fizetőképességű német piacon.8 2 A Merchant Adventurers 1564-ben, amikor először települt át, rövid időre, Emdenbe, hajóin 50 000 vég posztót és 25 000 vég kerseyt vitt magával;83 1598-ban pedig Londonból 58 053 vég posztót és 13 305 vég kerseyt, meg 1970 ún. Devon dozent exportált.84 Az 73 Vö. F. J. Fisher: Tawney's Century, In: Essays in the Economic and Social History of Tudor and Stuart England, Edited by F. J. Fisher, Cambridge, 1961, 7-8. 73 Pontosabban: az 1597. szeptember 29-tó'l 1598. szeptember 29-ig terjedő pénzügyi évben. A Szent Mihály-naptól Szent Mihály-napig tartó Exchequer year-ie 1. Carus-Wilson, i. m. 1950, 178. 74 Az 1598. évi adat: Stone, i. m. 58. - A 16. század utolsó két évtizedének hároméves átlagadatai közül Fisher, i. m. 1940, 96. alapján a következőket említjük: 1580-1582: 98 002, 1589-1591: 98 806, 1592-1594: 101 678, 1598-1600: 103 032 vég. 75Я. Van der Wee, i. m. I, 228-230, 236-238. 76 A Merchant Adventurers németországi székhelye a 16. század utolsó harmadában többször változott az említett városok között, végül 1611-ben Hamburgban állandósult, amely „valamennyi Hansa-város közül a legbarátságosabb volt Anglia irányában": Lipson, i. m. II, 199-211.; vö. R. Ehrenberg, Hamburg und England im Zeitalter der Königin Elisabeth. Jena, 1896. 310-311. 11 Lipson, i. m. II, 315-318. 78 Stone, i. m. 50-51, 58. - Egy 1619. évi becslés szerint az Eastland Company forgalma egynyolcadát tette ki a Merchant Adventurers-énck: Lipson, i. m. II, 319. 79 A Merchant Adventurers több árut irányítottak a német kikötőbe, mint Middelburgba. „Erzsébet királyné korában . . . Németország lépett Németalföld helyére, mint az angol posztó fő közvetítő piaca az európai kontinensen ... Az angol kereskedők . . . érdekeltségének központja német földre tevődött át. Ez egy korszak végét jelezte": Lipson, i. m. II, 196, 203. 80 Műszaki jellemzőire 1. Endrei W., Az angol karasia Magyarországon. Századok. 1974, 4, 785. 81 Carus-Wilson, i.m. 1952, 418-419.; B. E. Supple: Commercial Crisis and Change in England 1600-1642. A Study in the Instability of a Mercantile Economy. Cambridge. 1964, 260-261.; Endrei, i. m. 1974, 793-794. "2 R. H. Tawney: Business and Politics under James I. Lionel Cranfield as Merchant and Minister, Cambridge, 1958. 37,45. 83 Lipson, i. m. II, 200. 84 Stone, i. m. 58.; a Devon dozen Devonshire-ban készült festetlen kerseyt jelentett: Lipson, i. m. II, 188. - Egy korabeli szerző a társaság évi kivitelét 60 000 vég festetlen posztóra (white cloths) és
