Századok – 1982
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III
KÖZÉP -KELET-EURÓPA ÉS A VILÁGKERESKEDELEM AZ ÚJKOR HAJNALÁN 445 Jelentős tanulságot nyújthat ebből a szempontból a londoni exportkereskedelem alakulása — mivel a főváros bonyolította le a korabeli angol külkereskedelem kétharmadháromnegyed részét, kivitelének legalább háromnegyedét gyapjúszövetek tették ki,6 6 az exportált gyapjúszövetek bizonyos hányada pedig a közép-kelet-európai piacon talált fogyasztóra.6 7 Témánkat közvetlenül érinti tehát az a kérdés, hogy mekkora volt ez a hányad, s változott-e a 16—17. század folyamán. Az angol textilkivitel: a hagyományos nehéz posztófajták (broadcloths, old draperies) kivitele — százados előzmények után —68 az első Tudorok idején vett lendületet, a 15. század végétől a 16. század közepéig több mint kétszeresére: átlag 50 000 végről mintegy 120 000 végre emelkedett.6 9 Anglia egész exportjának 78%-át tette ki 1565-ben;7 0 így a gyapjúkivitel korábban kiemelkedő részesedése 6,3%-ra csökkent, az ólomé és óné együtt 5%-ot ért el. A tekintélyes posztómennyiség főleg a West Country (Wiltshire, Gloucestershiie, Somerset, Oxfordshire) termeléséből származott; túlnyomó részét a londoni exportőrök kiváltságolt társasága, a Merchant Adventurers vásárolta fel, és Antwerpenbe szállította, a nemzetkor! kereskedelem fő központjába. Innen került tovább a kontinentális piacokra.71 6 6 Az arányszámok a 17. század első felére vonatkoznak: az amerikai cukor és dohány, valamint az indiai gyapotszövetek re-exportjának nagyarányú kifejlődése előtti időre: F. J. Fisher: London's Export Trade in the Early Seventeenth Century. The Economic History Review, 2nd Ser., III, 2, 1950. 152, 155.; A. Friis: Alderman Cockayne's Project and the Cloth Trade. The Commercial Policy of England in its Main Aspects 1603-1625. Copenhagen—London, 1927. 70, 246. - Korábban ezek az arányszámok még magasabbak lehettek; Erzsébet királynő korában London részesedését az ország külkereskedelmében több mint négyötödre s a textiláruk hányadát az angol kivitelben ugyanennyire becsülik: L. Stone: Elizabethan Overseas Trade. The Economic History Review, 2nd Ser., II, 1, 1949. 36, 45. - A többi angol kikötő (outports) forgalmára - amelyek a londoninak mintegy egynegyed részét kitevő textilkivitelt bonyolítottak le a 17. század első felében -: W. B. Stephens: The Cloth Exports of the Provincial Ports 1600-1640. The Economic History Review, 2nd Ser., XXII, 2, 1969, 228-243. "Vö. Székely Gy.: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII-XVIII. századi Közép-Európában. Századok, 1968, 1-2, 27—29.; Endrei W.: Középkori angol textilimportunk gyapjúszövetei. Századok, 1970. 2, 290-294.; valamint tanulmányunk: Magyarország nyugati gyapjúszövet-behozatala a XV. és XVI. század közepén. Történelmi Szemle, 1971. 1—2, 25-34. 6 'E. M. Carus- Wilson: Trends in the Export of English Woollens in the Fourteenth Century. The Economic History Review, 2nd Ser., III, 2, 1950. 162-179.; M. Postán: The Trade of Medieval Europe: the North, In: The Cambridge Economic History of Europe, Vol. II; Trade and Industry in the Middle Ages, Edited by M. Postan, and E. E. Rich, Cambridge. 1952, 131, 192-193. 69G. Schanz: Englische Handelspolitik gegen Ende des Mittelalters. Leipzig, 1881. I, 11.; II, 86-87.; R. M. Garus-Wilson: The Woollen Industry. In: The Cambridge Economic History of Europe, Vol. II, 416-417.; F. J. Fisher: Commercial Trends and Policy in Sixteenth-Century England. The Economic History Review, X, 2, 1940. 96 -97. - Utóbbi a londoni posztókivitel alakulását a 16. század derekáig a következőkben adja meg: 1500-1502 (átlag): 49 214, 1527-1529 (átlag): 75 431, 1545-1547 (átlag): 118 642,1550: 132 767, 1551: 112 710, 1552: 84 968 vég (shortcloth). 70 1565-ben csak Londonból 134 055 vég posztót vittek ki, de ez különösen élénk forgalmú év volt, amikor az export több mint egyharmaddal múlta felül a következő évtized átlagát: Stone, i. m. 37. 71 Stone, i. m. 37-40.; E. Lipson: The Economic History of England, II, The Age of Mercantilism. Fourth Edition, London, 1947,69,196-197.
