Századok – 1982

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III

440 PACH ZSIGMOND PÁL Eszerint a kelet-ázsiai gyarmatok a 17. század második felében sem váltak még a nyugat-európai textiláruk — gyapjúszövetek — felvevő piacává; sőt inkább ellenkező irányú árumozgásnak lehetünk tanúi: éppen Kelet-Ázsiából szállítottak a nyugat-európai piacokra textilárukat — főként gyapotszöveteket. Az utóbbiak iránti növekvő európai kereslet pedig hovatovább a gyapotipar angliai meghonosodásához vezetett: annak az iparágnak a kifejlődéséhez, amely utóbb az ipari forradalom melegágya lett a szigetországban.4

5 5. Amerikai relációban más természetű s közvetlenebb hatású változások következtek be, vagy kezdtek kibontakozni ez idő tájt a gyarmati gazdaság „modern" jellegű átformálódásának irányában. A Spanyol-Indiákról jövő nemesfém-áradat, amely 1595-ig egyre dúsabbá dagadt, 1601 és 1630 között már süllyedő irányzatot vett, 1631 és 1660 között pedig zuhanásszerűen apadt.4

6

Ezt a spanyol gyarmatok és Sevilla között folyó kereskedelem gyors hanyatlása kísérte a 17. század második negyedében.4

7

Az amerikai gyarmatokkal való gazdasági kapcsolatnak eddigi legfőbb jellemzője a 17. század közepére mindinkább elhalványult. A nemesfém-özön elapadásával párhuzamosan viszont és különösen 1660 után egyre nagyobb méreteket öltött az amerikai gyarmatok más kincsei: a cukor és a dohány áradása Nyugat-Európa felé. A tengerentúli cukor a portugálok amerikai gyarmatairól: rabszolga-munkaerővel művelt brazíliai ültetvényeiről kezdte meg nemzetközi kereskedelmi pályáját még a 16. század utolsó évtizedeiben;4 8

brazíliai szállítmányok fedezték a 17. század első felében is az európai cukorfogyasztás túlnyomó részét. Ez idő tájt a spanyol-karibi térség telepein még jóval kevesebb cukrot termeltek; azok az angol és francia gyarmatok pedig, amelyek a 17. század első évtizedeiben létesültek az Antillák szigetein, főleg dohány- (emellett gyapot- és indigó-) termesztéssel kezdték, nagyrészt kisüzemi farmergazdaságok keretei között. Ám a nyugat-indiai dohánynak hamarosan konkurrense támadt Virginia, az első észak-amerikai „dohánygyarmat" (Tobacco Colony) produkciójában, ami az 1630-as évek végén jelentős mértékű túltermeléshez és áreséshez vezetett; majd pedig arra késztette az Antillák angol és francia telepeseit, hogy cukornád-termesztésre térjenek át. A 17. század közepe táján játszódott le a fordulat: a telepesek egy generáció során dohánytermesztőből cukornád-ültetvényessé váltak, a dohány átadta a helyét a cukornak, a farmergazdaság a rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodásnak: kialakultak az Antillák tipikus „cukorgyarmatai" (Sugar Colonies).4 9 45Vö. R. Davis: Comparative Advantage of the Levant and Cape Routes to India in the 16th and 17th Centuries. Prato, 1978. 22. 46

A nemesfém-behozatal az 1591-1595. években több mint 35 millió, az 1626-1630. években még közel 25 millió, az 1631-1635. periódusban már csak 17 millió, az 1656-1660. években viszont kevesebb mint 3,4 millió pesót tett ki -.Hamilton, i. m. 34-35. 41H. et P. Charnu: SéviUe et l'Atlantique 1504-1650.VI, 1, Paris, 1956 338-340, 474. 4,Vö. L. Stone: Elizabethan Overseas Trade. The Economic History Review, 2nd Ser., II, 1, 1949.47. At

E. E. Rich: Colonial Settlement and its Labour Problems. In: The Cambridge Economic History of Europe, IV, 338-350; G. B. Masefield: Crops and Livestock, ugyanott, 289-295.