Századok – 1982

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III

KÖZÉP -KELET-EURÓPA ÉS A VILÁGKERESKEDELEM AZ ÚJKOR HAJNALÁN 441 Az angol és francia cukorgyarmatok (Jamaica, Barbados, Martinique stb.) megsokszorozták, tömegessé növelték a cukor behozatalát Európa felé, és árának lényeges csökkenését idézve elő, luxusáruból szélesebb rétegek fogyasztási cikkévé változtatták. Egyben lendületet adtak az Amerika felé irányuló európai és nyugat-afrikai kivitelnek is, mert rohamosan bővülő igénnyel léptek fel textiláruk és egyéb ipari termékek, valamint rabszolga-munkaerő iránt. Sőt, a nyugat-indiai kisebb angol gyarmatokon haladt előre a cukor-monokultúrás specializáció először olyan fokig, hogy tekintélyes élelmiszerbabona-, hús-, hal-) import szükségletet is támasztott; ezt részben Angliából, Írországból, részben az észak-amerikai brit „kenyérgy arma tokról" (New York, New Yersey, Pennsylvania: Bread Colonies) fedezték, amelyek a 17. század utolsó harmadában alakultak ki. Ezek az észak-amerikai gyarmatok pedig - amelyeknek még nemigen volt saját kiviteli termékük a transzatlanti forgalom számára - az Antillákkal folytatott kereskedelemből származó cukorbehozataluk egy részét maguk is tovább exportálták Európa felé -iparcikk-importjuk ellentételeként.5 0 Ezt, a 17. század közepétől fogva kiterebélyesedő, s egyben modern, munkamegosztásos jelleget ölteni kezdő transzatlanti áruforgalmat Amerika és Európa, valamint Nyugat-Afrika között eleinte még főleg a holland kereskedők közvetítették; utóbb (a cromwelli diszkriminációs törvényektől is támogatva — amelyek hatásosabb eszköznek bizonyultak a hollandokkal szemben az amerikai, mint az európai vizeken) — saját gyarmataikat illetően nagyrészt az angolok vették kezükbe. Az angol kereskedelmi flotta volumenének hatalmas felfutása az angol polgári forradalmat követő évtizedekben — az európai (atlanti part menti) hajózás mellett — éppen az amerikai gyarmatokkal való áruforgalomra összpontosult.51

A Nyugat-Indiákról Londonba irányuló cukorimport, amely a 17. század első felében még egészen jelentéktelen volt, az 1663—1669. évek átlagában már 148 000 mázsát, 1699-1701-ben 371 000 mázsát tett ki; a Virginiából és Marylandból az angol fővárosba szállított dohány mennyisége az 1630-as évek mintegy 4500 mázsájáról 1662-1663-ban közel 32 000, 1699-1701-ben 100 000 mázsára ugrott; a behozott cukor 1/3-át, a dohány 2/3-át ugyancsak tovább exportálták a nyugat-európai kontinensre. „Az új típusú angol kereskedelmi expanzió az Európán kívüli telepekről származó kínálatának olcsóságával tört utat magának, és teremtett új tömeges fogyasztó piacokat."5

2 Egészében véve az Amerikával folytatott kereskedelem — éppen, mert modern, munkamegosztásos mozzanatai jutottak túlsúlyra — olyan rohamosan terjeszkedett ki ez idő tájt, hogy a holland hajózás abszolút mértékű visszaesése nélkül kerülhetett sor az angol (és francia) hajózás tekintélyes növekedésére. Az angol kereskedelmi flotta űrtartalma az 1629. évi 115 000 tonnáról 1686-ban 340 000 tonnára futott fel.5

3 50/l. P. Newton: The European Nations in the West Indies 1493-1688, Second Edition, New York, 1967, 196-199, 279-285.; J. Clapham: A Concise Economic History of Britain from the Earliest Times to 1750. Cambridge. 1949, 238, 281, 285, 291.; H. U. Faulkner: Amerikanische Wirtschaftsgeschichte. Dresden, 1929. I, 77-91,1 39-143. 5l

L. A. Harper: The English Navigation Laws. New York, 1939. 242-245.; Upson: The Economic History of England. Ill, The Age of Mercantilism. London, 1947. 139.; J. H. Parry: Transport and Trade Routes. In : The Cambridge Economic History of Europe, IV, 206-207. 52

Davis, i.m. 1954, 152-153,165. 53 R. Davis: The Rise of the English Shipping Industry in the Seventeenth and Eighteenth Centuries, London, 1962,15, 27. 2 Századok 1982/3