Századok – 1982

Történeti irodalom - Liberalizmus (Ism.: Erdődy Gábor) 388/II

388 TÖRTÉNETI IRODALOM Nos, ennek a munkának a szerzői voltaképpen egy harmadik megoldást választottak: a birodalom egészét tekintik keretnek, de ezen belül alulról, a nemzetek oldaláról közelítik meg a problémát, a birodalom egészét, a bevezető fejezeten túlmenően, nem is tárgyalják (a közigazgatást, a birodalmi kormányzat politikáját, a külpolitikát, Ausztria európai helyét), erre legfeljebb utalások vannak, hiszen a kötetnek nem ez a célja. Ez a szemlélet mélységesen történeti abban a vonatkozásban, hogy valóban egy bizonyos korszakban - mintegy véletlenszerűen - egy közös keretbe tartozott nemzetek mozgalmait vizsgálja. Ezért kapnak oly nagy szerepet pl. az olaszok, akik már a következő szakaszban zömmel felszabadulnak a birodalom alól. Ez a szemlélet azonban ugyanakkor óhatatlanul csonkít is, mert hiszen azoknak a nemzeteknek az esetében, amelyek csak részben tartoztak a birodalom keretei közé, csak az itteni mozgalmait ismerteti, és megint legfeljebb utalásokban kapcsolja össze a birodalmon kívüli mozgalmakkal. Ezt a nehézséget vagy hátrányt azonban bőven pótolja az egész tárgyalás, amely ezeket a mozgalmakat úgy látja, ahogy azok, illetve vezetőik maguk is: mint a birodalomhoz tartozó nemzetek mozgalmait. A megoldást a szerzők világosan csakis egyben látják: a Habsburg-birodalom felbomlásában. Minthogy azonban ez az aspektus ekkor még a nemzeti mozgalmak vezetőinek a körében sem volt általánosnak nevezhető, ahogy arra a szerzők éppen a forradalom kapcsán utalnak is, talán mégsem ártott volna röviden áttekinteni a birodalom egészének a politikai fejlődését is, főképpen pedig európai elhelyezkedését, amire megint csak vannak persze sok helyütt utalások, ezek mégsem pótolhatnak egyfajta átfogó elemzést. Bár a szerzők, mint jeleztük, a bevezetőben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti szempontot emelték ki a bonyolult történeti fejlődés egészéből, talán a futólagos tartalmi átpillantás is sejttette, hogy az osztályszempontokat mindvégig igen alapvetőeknek tartják, ami természetes, de éppen a nemzeti mozgalomban játszott szerepüket is világosan kifejtik. Ugyanakkor nagyon hajlékonyan is bánnak ezzek a szemponttal, hogy csak egy példát ragadjunk ki találomra: utalnak arra, hogy a bécsi birodalmi gyűlés ukrán parasztképviselői nemcsak osztályszempontból szavazták meg a jobbágyfelszabadító és a parasztokat földtulajdonhoz juttató törvényt, hanem azért is, mert az a lengyel nagybirtokosok ellen irányult. Osztály szempont és az emberek tudatában megmutatkozó nemzeti szempont kölcsönös dialektikájának állandó figyelemmel kísérése a kötet egyik nagy érdeme. Már a bevezető utal arra, hogy az oszmán birodalom európai területei a maguk ugyancsak tarka etnikai jellegével tanulságos párhuzamot kínálnak a Habsburg-birodalom nemzeteinek a küzdelméhez. Reméljük, hogy a Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet kollektívája egyszer majd ezt a kérdést is előveszi, az itt ismertetett munkának a második kötettel történő lezárása után. A balkáni fejlemények, éppen a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszakában számos hasonló, de még sokkal több eltérő fejlődési vonalat ígérnek, érdemes lesz ezeket is kibogozni. De hadd utaljunk arra, hogy a teljesebb történeti megismerés érdekében ugyancsak fontos volna a harmadik soknemzetiségű birodalom, ti. az orosz hasonló szempontú vizsgálata. A háromnak külön-külön az ebben a kötetben alkalmazott módszerrel való feldolgozása, s végül az ebből adódó tanulságoknak az összevetése minden bizonnyal nemcsak nagy tudományos eredményt hozna, és méltán keltene érdeklődést világszerte, hanem a mai fejlemények megértéséhez is jelentős mértékben hozzájárulna. Remélhető, hogy szovjet kollegáink erre a még átfogóbb vizsgálatra is sort kerítenek majd. Addig is pedig nyugtázzuk nagy örömmel, hogy értékes, tartalmas, új szempontokat és eredményeket hozó munkával gyarapodott a nemzetközi történeti szakirodalom. Niederhauser Emil LIBERALIZMUS (szerk. LOTHAR GALL) Athenäum, Hain, Scriptor, Hanstein Kiadócsoport, Königstein/Ts. 1980. 354 о. 2. bővített kiadás A liberalizmus keletkezését, fejlődését, idő- és térbeli változásait az elmúlt évtizedekben színvonalas tanulmányok sora vizsgálta, átfogó, az általánosság szintjén mozgó elméleti vita kialakulásáról azonban máig sem beszélhetünk. így a kötet szerkesztője sem vállalkozhatott többre kérdésfelte-