Századok – 1982

Figyelő - Szarka László: A századelő (1900–1918) a hetvenes évek szlovák történetírásában 356/II

FIGYELŐ 365 szárny és az aktivizálódást közvetlenül kiváltó klerikális néppárti mozgalom — elkülönülése, alkalmi együttműködése adta a kor polgári szlovák politikai életének a kereteit. M. Podrimavsky az SzNP szervezeti változásait vizsgálva a számos átszervezési kísérlet legfőbb céljaként a politikai egység megőrzését, valamint a párt tömegbázisának megszervezését jelöli meg. Mindkét célkitűzésben sok volt az önáltatás. Ezek bírálatára irányult a hlaszisták támadása. Kevéssé tudatosodott pl. az a tény, hogy a szlovák lakta területek között jelentős eltérések voltak a nemzeti és politikai öntudat fokát illetően. Lényegében nem sokat változtatott az SzNP szervezeti gyöngeségén a Milan Hodza kezdeményezte parlamenti nemzetiségi szervezkedés sem, minthogy a váltakozó számú és összetételű szlovák képviselők fellépését, a kormányokhoz, ill. a „nagy politikához" is jobban igazodó programjaikat az SzNP mindhárom csoportja fenntartásokkal fogadta. Az 1905-ben megalakult Parlamenti Nemzetiségi Párt HodZa által irányított szlovák politikája - az ígéretesnek mutatkozó agrár alapokon történő szervezkedés, valamint az SzNP vezetőségében a.sikeres 1906. évi választások után először többségbe kerülő ellenzéki csoportok fokozódó aktivitása ellenére — lényegében csak a politikai egység maradványainak gyorsabb felszámolását segítette elő. Az SzNP parlamenti párttá való átszerveződésének sem belső, sem külső feltételei az első világháború előtti években még, illetve már nem voltak adottak. A többé-kevésbé önálló kísérletek sikertelensége egyrészt a csehszlovák egységtörekvések erőteljes politikai színeződését, másrészt a szlovák politikai tábor felbomlott egységének Szlovák Nemzeti Tanács néven egy csúcsszervben való biztosítására indított akciót eredményezte. A politikai programok alakulásának tartalmi vizsgálata Podrimavsky szerint a szervezeti fejlődésnél sokkal pozitívabb képet mutat. Az SzNP 1901., 1906. és 1913. évi programjai, az 1911. júniusában Khuen—Hédervárynak átadott szlovák kulturális követeléseket tartalmazó Memorandum, valamint a párt legteljesebb programját tartalmazó „Az SzNP programjának magyarázata" című kiadvány alapján a magyarországi keretek közt érvényesülni kívánó erősödő szlovák polgárság gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi érdekeinek fokozatos konkretizálódását, egyre reálisabban és teljesebben megfogalmazott célkitűzéseit, M. Podrimavsky a szlovák burzsoázia politikai szervezetének a polgári demokratikus forradalom betetőzését célzó igyekezetének eredményeként értékeli. A századeleji szlovák politika kétségkívül legnagyobb formátumú személyiségének, Milan HodZának sokirányú tevékenységét Vladimir Zuberec három tanulmánya elemzi.34 Hodza a hlaszista csoporttal együtt, de annak tagjaival is vitázva az SzNP gyakorlati politikájának újjászervezését tűzte ki céljául, s ezt újságszerkesztői, parlamenti tevékenységében, valamint a szlovák agrármozgalom, a cseh—szlovák egységmozgalom és Ferenc Ferdinánd „műhelyének" keretei közt egyaránt megpróbálta megvalósítani. Jóllehet az első világháború előtti szlovák politikai fejlődés végül is semmilyen konkrét eredményt nem tudott felmutatni a szlovák társadalom Monarchiában elfoglalt helyének, a szlovák politika államjogi, kulturális céljainak vonatkozásában, az SzNP belviszonyainak átrendeződése, a cseh-szlovák koncepciót képviselő politikusok (P. Blaho, V. Srobár) és csoportok 34

Vladimír Zuberec: Formovanie slovenského agrárneho hnutia v rokoch 1900—1918, HÍ 1972/2 sz. 205-246. - Vő.: Alternatíva tzv. belvederskej politiky, HÖ, 1974/1 sz. 111-128. - Vő: Le rôle de Milan Hodza . . . i. m.