Századok – 1982
Figyelő - Szarka László: A századelő (1900–1918) a hetvenes évek szlovák történetírásában 356/II
364 FIGYELŐ ték." És „épp a fiatal szlovák generáció alacsony műveltségi szintje volt a szlovák lakosság magyar etnikumba való beolvadásának egyik legnagyobb akadálya."2 9 Konkrét elemzések lennének szükségesek ahhoz, hogy az állami iskolák elterjedésének műveltségi szintre gyakorolt hatását tárgyilagosan elemezni lehessen. Úgy tűnik azonban, hogy nem a műveltség csökkenése, hanem a zárt tömbben élő paraszti szlovák társadalom egészséges nyelvi ellenállása és a nyelvi magyarosításra csupán kivételes esetekben elegendő négy osztálynak a felnőttkorig elenyésző, minimális hatása volt a döntő tényező.3 0 A szlovák társadalomtörténeti kutatásoknál jóval megalapozottabbak és kiterjedtebbek az újabb szlovák történetírásban a politikatörténeti, azon belül a polgári pártok, csoportosulások történetét feltáró vizsgálódások. Ez a századelő vonatkozásában különösen azért jelentős, mert a Szlovák Nemzeti Párt túrócszentmártoni konzervatív politikai vezetése által szorgalmazott politikai egység helyébe a század első két évtizedében rendkívül gyors ütemű és intenzív politikai differenciálódás lépett. Ez a folyamat pedig szervezeti és tartalmi kérdésekben egyaránt lényeges változások eredőjévé vált. Hasonlóan az összmagyarországi fejlődéshez, a mai Szlovákia területén is a kor négy országgyűlési választásához kötődő pártharcok adták a belső politikai mozgások keretét. A pártviszonyoknak a mai Szlovákia területén végbement változásait az 1896, 1901, 1905, 1906 és 1910. évi választások eredményei alapján elemzi és veti össze az összmagyarországi fejlődéssel Valéria Chromeková. Tanulmánya lényegében megmarad a választási eredmények regisztrálásánál, és csak a néppárti választási sikerekhez fűz terjedelmesebb kommentárt. A kormánypártok mindenkori fölényének okai közt a választási rendszert és a nemzeti elnyomást említi. A közelmúltban megjelent magyarországi párttörténeti monográfiájának első része 1890-ig tárgyalja az egyes magyarországi politikai pártok működését.3 1 A Szlovák Nemzeti Párt (SzNP) történetének monografikus feldolgozását Milan Podrimavsky végezte el. A kéziratos tanulmányból megjelent részek32 alapján munkájának legfontosabb eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze : az SzNP mint nemzetiségi alapon szerveződő választási párt Viliam Pauliny—Tóth kezdeményezésére 1871-től létezett, 1884—1901 között a választásokon nem vett részt. Minthogy azonban jellegénél fogva épp a választásokon való részvétel és siker voltak a párt szervezeti megerősödésének feltételei,3 3 az SzNP vezetése 1900. augusztus 6-i tanácskozásán a választásokon való részvétel mellett döntött. Ez a döntés, no meg az SzNP három frakciójának — a konzervatív túrócszentmártoni vezető csoport, a polgári-demokratikus színezetű hlaszista 2 9 534. 30 A hiányos magyar nyelvismeret a katonaévek alatt is kiütközött. Ennek következményeiről: Vojtech Dangl: Národnostná problematika v rakúsko-uhorskej armáde a Slováci, C'eskoslovensky éasopis historicky (ÍÍH) 1976/6 sz. 851-884. 31 Valéria Chromeková: Politické strany Uhorska I. kötet. Vznik a vyvin politickych strán Uhorska do roku 1890, Banská Bystrica 1979. - Uő.: Madarské politické strany . .. i. m. 32 Milan Podrimavsky: Organizácia slovenskej národnej strany v rokoch 1900-1914, Historické stúdie XXII. köt. 1977. 177-210. - Uő.: Program slovenskej márodnej strany v rokoch 1900-1914, HC 1977/1 sz. 3-26. - Uő.: Slovenská národná strana vo volebnej aktivite r. 1901, HÍ 1978/3 sz. 409-436. 33 M. Potemra: Právne postavenie Slovenskej . .. i. m.
