Századok – 1982

Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I

AZ EURÖPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 29 egyszerű oka az, hogy a természeti (pl. borostyán), gazdálkodási (pl. prémvadászat) és demográfiai adottságaik (rabszolgának való emberfölösleg) révén a kínálatuk pontosan azzal a kereslettel esett egybe, amit velük szemben a kereskedők képviseltek. Emellett Észak-Európa esetében gondolni kell a hadi akciókkal kicsikart, hatalmas ezüstmennyiségeket kitevő Danegeldekre is,14 5

mint nemesfém-forrásra. Teljesen érthető, hogy a helyi ötvösség föllendült ettől a hirtelen nagy tömegben beáramló ezüsttől,14

6

egyrészt mert rendszeres helyi piacok, kiterjedt kézművesség hiányában nem lehetett azt hasznosítani, „befektetni", miként pl. az a — magát becsületesnek mondó — paphlagóniai (kis)kereskedő, aki 1000 aranyából egy év leforgása alatt 1500-at „csinált".14 7

E szemszögből jobban érthető, hogy Észak-Európában a könnyen szerzett nemesfémből annyi ékszer készült; hogy I. Mieszko akkora aranykeresztet csináltatott, mely a testsúlyának háromszorosát nyomta;14

8

s hogy észak- és kelet-európai emberek tömegei önmaguk megkárosítása nélkül megválhattak (ld. elásások s az azt szorgalmazó vallási képzet) olyan értéktömegektől, melyek Európa más tájain komoly értéket, mondjuk így, tőkét képviseltek. Mennyire más tehát ez a világ, mint pl. Giustiniano Partezipazio velencei dózséé, aki 829 körül 1200 font ezüstjét a tengeri kereskedelembe fektette be!149

A szóban forgó európai országok ötvösségének föllendülését másrészt az is elősegítette, hogy a kincseket tömegesen elrejtő területek némelyikénél a fizetőeszköz funkcióját akkoriban és a későbbi századokban nem elsősorban nemesfém, hanem félkész- és készáruk töltötték be (grivnyák és kendők a nyugati szlávoknál, prémek a keleti szlávoknál, volgai bolgároknál és finnugoroknál, szőttesek és szarvasmarha Skandináviában).15

0

Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén, átvétellel alakulhatott ki az ezüstnek súlyban történő elszámolása; ennek térnyerése a belkereskedelmi életnek a holtpontról történő kimozdulását jelzi. Addig azonban, amíg a széles néptömegeket megmozgató, érdekeltté tevő belső piaci rendszer, a nyereséggel kecsegtető üzletlehetőségek nem alakultak ki, addig a felhasznál(hat)atlan ezüstöt számolatlanul aggatták az asszonyokra, s addig logikusan fejlődhetett ki, maradhatott érvényben olyan vallási képzet, mely az értéktárgyaknak a sírba helyezését, elrejtését írta elő. így maradt meg Kelet- és Észak-Európa bizonyos területein az arab dirhem, a különféle eredetű nyugati dénár a gazdasági élet számára funkció nélküli ékszerek és holt tőkék nyersanyagának, s e helyzeten változást csak a feudális áru- és piacviszonyok kiépülése hozhatott.151 1 4 5F. Lot: Les tributs aux Normands et l'église de France au IXe siècle. Bibliothèque de l'École des Chartes. 85 (1924) 58-78; 999-1012 között 5 alkalommal összesen 134 000 font ezüstöt, egyedül 1018-ban 72 000 fontot fizettek, ld. Hätz 1974. 86; Franciaországban pedig 655 font aranyat és 43 042 font ezüstöt, Id. Sawyer: i. m. 97. 14 6L. Musset: Les invasions. Paris, 1965, 232. 1 4 1

N. V. Pigulevskaja: К voproszu ob organizacii i formah torgovü i kredita v rannej Vizantii. Vizántijszkij Vremennik 4 (1951) 88. 14

'Lalik: i. m. 144. 1 49R. S. Lopez: La révolution commerciale dans l'Europe médiévale. Paris, 1974. 94. 1 5 0 A probléma összefoglalása: J. Sztetyfto:Probleme de l'argent non-métallique en Russie et en Pologne au Moyen âge. I. Miedzynarodowy Kongres Archeologii Sfowianskiej. Wroctaw-Warszawa-Krakôw 1968. VI. 205-223; J. Posvdr: Prämonatäre Zahlungsmittel bei den Slawen, insbesondere im Grossmährischen Reich. Uo. 229-236; Gurevics: i. m. 190. 151 Kluge: i. m. 189.