Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
336 ARDAY LAJOS A határ Jugoszlávia és Magyarország között. (D függelék) A) A Szerb-Horvát—Szlovén Delegáció igénye A Szerb— Horvát-Szlovén Delegáció már nem tart igényt az összefüggően magyarok által lakott keleti körzetekre, és azokra az északiakra, amelyeket gazdasági érdekeik a Rába völgyéhez kapcsolnak. B) A Bizottság döntése: 1. Elvek a) A Bizottság úgy látja, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Delegáció által kért új határ földrajzi szempontból ugyanannyira mesterséges jellegű, mint a korábbi, ha valóban elkerülhetetlen egy jugoszláv kiszögellés valamiféle határvonalának meghúzása a Murától északra. b) Megjegyzi, hogy az ily módon megkisebbített kiszögellés lakosságának 3/4 része szlovén. c) Elismeri, hogy általános politikai szempontból az osztrák-magyar uralom alatt, s a németesítéssel szembeni ellenállásában egységes, de most az Osztrák-Magyar Birodalom felbomlásának eredményeként elkerülhetetlenül szétdarabolásra ítélt szlovén népfaj sorsa minden figyelmet megérdemel. 2. Következtetések. A Bizottság javasolja, hogy csatolják Jugoszláviához a Muramelléknek a SZ-H-SZ Delegáció által most kért részét. A földrajzi határ a Murától a Lendva folyásával ellenkező irányban halad, onnan északnyugatra, a Nemesnepi és Kebele folyók (sic) medencéjét elválasztó gerincvonalon. Attól északra, majd keletre fordulva, a Rába és a Mura vízválasztóját követve Fehringtől 10 km-rel délkeletre éri el az osztrák határt. A. W. A. Leeper Ezeket a javaslatokat elfogadták. A szakértők ekkor kivonulnak." Documents on British Foreign Policy (DBFP) 1st Ser. vol. I. No. 7. pp. 42, 51-52. Papers Relating to the Foreign Relations of the United States, Paris Peace Conference (FRUS PPC) Vol. VII. pp.62, 75-76. [A földrajzi határ részletes kijelölését rövidítve közöltük! A. L.] VIII. sz. dokumentum H. W. Temperley őrnagy megjegyzése a baranyai szerb, német és magyar küldöttek 1919. júl. 12-én kelt emlékiratára, melyben megyéjük Jugoszláviához való csatolását kérik.26 (Részletes javaslat a kitűzendő határra.) 2 6 Az irathoz egy 1919-ben Párizsban nyomott, rendkívül részletes néprajzi térképet csatoltak a jugoszláv területi igények alátámasztására. Ezen 3 vonalat találunk. A legészakibb a petícióban kért, mely a maximális szerb igényeket tükrözi, Jugoszláviának adva kb. 40, túlnyomóan magyarlakta községet, Siklóssal és Moháccsal együtt. A Drávától Drávatamási és Potony között vált volna el; azzal párhuzamosan haladva, Siklóstól északra a Palkonya-Nagybudmér-Versend-Liptód-Somberek-
