Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
A JUGOSZLÁV-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA (1918 1919) 337 „1. A (jugoszláv—magyar) határ a Dunától keletre pontosan a franciák általjavasolt ponttal szemben éri el a Dunát. Ebből a szempontból tehát előnyösebbnek tűnik elfogadni a francia vonalat, mint az angolt. 2. Tagadhatatlan, hogy a brit vonaltól északra fekvő falvak, melyek a francián belül vannak, néprajzilag jugoszlávok.2 7 Baranyakisfalud (Branjina) meg éppenséggel kérte odacsatolását. 3. (Politikai meggondolások.) Eléggé világosan látszik, különösen, ha hitelt adunk a mesterkélt bizonyítékoknak, hogy Baranya brit vonaltól északra élő lakosai közül néhányan valóban a jugoszlávokhoz kívánnak csatlakozni. Ez a tendencia érvényesült bizonyos mértékig a magyarok és a németek körében is éppúgy, mint a szlávoknál. Ennek számos oka van. A legnyilvánvalóbb talán a bolsevizmustól való félelem. A delegátusok által beterjesztett bizonyítékoktól függetlenül Williams-Freeman fregattkapitány2 8 is megerősítette, hogy a szerbek bevonulása óta a mezőgazdasági termelés jelentősen emelkedett. Ez azoknak az erélyes intézkedéseknek a következménye, melyekkel elkobozták a távollevő főhercegek nagybirtokait. Más földbirtokosok - köztük Festetich gróf -, úgy látszik, meg vannak győződve arról, hogy a szerb uralom ösztönzőleg hat a mezőgazdasági termelésre, és jó profitot ígér azoknak a földbirtokosoknak, akik behódolnak. Úgy látszik tehát, van itt egy állandóan ható gazdasági tényező is . .. Nem hiszem, hogy tanácsos lenne bármit is átadni Mohács körzetéből. Ez komplikációkhoz vezethetne, és felbátorítaná a jugoszlávokat, hogy igényt tartsanak Pécsre, a szénbányákra és Bajára, s e követelések egyike sem kívánatos. 4. (Stratégiai érvek.) Az olaszok kifogást emeltek a francia vonal ellen, mivel az angol vonal a dombok gerincén halad Veresmarttól északra és nyugatra, míg a francia egy elővéd területet vagy előretolt bástyát ad azon túl. Ha az angol vonalat fogadnánk el, a dombok védelem szempontjából értéktelenek lennének, mert valójában semlegesítettek. Ha a francia vonal kerül elfogadásra, a csapatok a dombok védelmében gyülekezhetnek és fejlődhetnek fel a támadásra. Bár az első pillantásra ez kézenfekvőnek látszik, valójában nem sokat ér, mivel a fő csapatmozdulatokra mindig is a Dunától keletre, Zombor térségében kerül majd sor, s a magyaroknak mindenesetre megmaradna fő védelmi vonalnak a Mohácstól közvetlenül északra húzódó dombsor. Következtetés: fogadjuk el a francia vonalat. Az irat fejlécén található összefoglalás szerint „ ... Baranya megye lakosságának többsége szláv, és gazdasági, valamint nemzeti okokból kívánnak csatlakozni a Szerb— Dunaszekcső vonal. Középen húzódik a francia, mely a békeszerződésben rögzített határ lett. Legdélibb az angolok által javasolt, amely 9-cel több községet hagyott volna magyar területen, köztük a környék központját, Pélmonostort (Beli Manastir). Az olaszok ezt támogatták. Nem volt tehát lényeges különbség a francia és az angol vonal között, mely a Karasica-csatornától délre húzódó dombsor gerincén haladt volna; Kiskó'szeg (Batina) hovatartozása nem állapítható meg. 2 7 Még a szerb megrendelésre készült térképről is az derült ki, hogy a szóban forgó kilenc község lakosságának 3/5-e délszláv, a legnagyobbé, Pélmonostoré csak 1/3-ad részben. E térkép szerint egyébként éppen a Dráva-Duna-szög községei voltak magyar és német többségűek és a Pécs és Mohács közöttiek a német- és délszláv-lakta települések. 2 8 F. W.-Freeman, Troubridge tengernagy törzskarának tagja különösen a Tanácsköztársaság ideje alatt végzett jelentős tevékenységet, mint - Romanelli mellett - az antant egyetlen Budapesten működő hivatalos képviselője. Sikertelenül tárgyalt a szociáldemokrata vezetőkkel egy „szocialista" kormány létrehozásáról, sürgette a katonai intervenciót és részes az ellenforradalmi megmozdulások előkészítésében.
