Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
A JUGOSZLÁV-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA (1918 1919) 329 körök - Cvijic professzor, a párizsi jugoszláv delegáció tagja vezetésével — Magyarországgal kapcsolatos területi igényeiket illetően visszatértek a Pesic tábornok vonalához. 1919. augusztusától két éven át komplex (etnikai, gazdasági, közlekedési, történelmi és politikai)20 érvelést felvonultató emlékiratok egész sorával próbálják e kérdésben oldalukra állítani a szövetségeseket. A legjelentősebb, 1919. november 24-i dokumentum megállapításai szerint Baranya lakosságának többsége jugoszláv, Pécsé „problematikusán magyar", a legutóbbi 20-30 év magyarosításának következményeként. A pécsi szénre a vasúti és vízi szállítás fenntartása érdekében van szükségük. Kérik a siklósi és mohácsi járást, s a pécsi egy részét, a Mecsek gerincéig. A munkásság egésze a Jugoszláviához csatolást kívánja. A terület gazdaságilag oda tartozik, s arra szükségük van országuk gazdasági talpraállításához.2 1 A Párizsban tárgyalóknak küldött utasítások és hivatalos jegyzékek arról tanúskodnak, hogy jugoszláv részről legfontosabbnak a szénellátás biztosítását tartották. Ezért hajlandók lettek volna kiüríteni a területet, de nem a bányákat; később még azokat is, ha megkapják a kitermelés jogát 5 évre, végül pedig beérték volna a termelés 60%-ával is.22 Innen már csak egy lépés választ el a trianoni békeszerződés e kérdésre pontot tevő cikkelyétől. A „pécsi ambíciók politikája" (melynek A. Mitrovic egy nagy fejezetet szentel) azért is kecsegtetett némi reménnyel, mert 1921 augusztusáig a békekonferencia határozata és a kivonulást sürgető felszólításai ellenére a katonai megszállás révén birtokon belül voltak. A kép teljességéhez tartozik, hogy az akció szerb indíttatású és szerb célokat szolgáló volt: Trumbic és Smodlaka nem mutattak érdeklődést iránta.2 3 A két háború közötti időszakban a baranyai háromszög nem Horvátországhoz, hanem a Vajdasághoz tartozott, így Szerbia részét alkotta. I. sz. dokumentum Részlet Dr. A. Trumbicnak, a Jugoszláv Nemzeti Tanács vezetőjének emlékiratából Lord Robert Cecil külügyminiszterhelyetteshez a dél-szlávok által lakott osztrák-magyar területekről 1918. okt. 18-án. ... 4. Dél-Magyarország. 20 Az okt. 22-én Clemenceauhoz intézett jegyzék adatai szerint a pótlólag kért baranyai területen élő szerbek és „szerb katolikusok" száma 113 000, szemben 18-20 000 magyarral, míg a németekró'l nem tesz említést. A városlakók zöme, kiknek kezében van az ipar és a kereskedelem, német és zsidó, míg a munkások többsége szláv származású. Davidovic miniszterelnök okt. 24-i távirata arról értesíti a párizsi főmegbízottakat, hogy a pécsi bányák kiürítése közlekedésünk számára katasztrofális lenne", dec. elején pedig arról beszéltek, hogy „. . . a szénbányák feladása könnyen bolsevizmushoz vezethet". Mitrovic: i. m. 218-19, 221-28. 21 Uo. 225-26. 22 Uo. 221, 231-232. 23 Uo. 220.
