Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
AZ EURÖPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 27 egészen a közelmúltig nem vonták le az ebből adódó gazdaságtörténeti következtetést, mely egyben az egész európai kincs-elrejtések egyik mozgatóját világítja meg. Az eurázsiai méretű kitekintésből kiderült,13 9 hogy az i. sz. első évezred vége felé Nyugat-Európa már a valódi pénzgazdálkodás (Münzgeldwirtschaft) felé tartott, míg a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában a súlyra mérő és névértékben számoló elszámolási forma egymás mellett élt. Minden jel arra mutat - fejti ki a hivatkozott koncepció -, hogy az arab kereskedelem hatásának részben közvetlenül, másutt közvetve kitett Kelet- és Észak-Európában a súlyra mérő fizetési rendszer (Gewichtsgeldwirtschaft) alakult ki.140 Azt hiszem, ebben a megvilágításban immár pontosan értelmezhetők a pénzeknek és ékszereknek eltördelései, a dirhemeknek az európai pénzekkel való keveredése, a kincs-elrejtéseknek a mérleg- és súlyleletekkel való területi egybeesése. Összefoglalás Végigtekintve az eredetileg fölvetett kérdésre adott (adható) különféle magyarázatokat és azok esetleges gyengéit, továbbra is tisztázatlannak látom, hogy mi lehetett a dirhem-kincsek - s velük együtt: az általában pénzekből, ezüstékszerekből és töredékeikből összeállított kincsek — tömeges elrejtésének valódi mozgatója. Azt hiszem, egyetemes érvényű, mindenki számára meggyőző válasz adásához a probléma tisztázásában érdekelt országok megújult (értsd: a felsorolt feltételezések bizonytalan elemeitől megszabadult) kutatására, s a numizmatikai, régészeti és gazdaságtörténeti szempontok jobb összehangolására lesz szükség. Éppen ezért a jelen helyzetben egy újabb hipotézis fölállítása korainak látszik. A továbblépés előkészítéséhez azonban máris van néhány támpontunk. A koraközépkori kelet- és észak-európai tömeges kincs-elrejtés nem kizárólag a dirhemekhez kapcsolódik — lényege az ezüsttel mint nemesfémmel állhat összefüggésben. Mire kellett az importált ezüst? Források, fémvizsgálatok mutatják, hogy e dirhemkereslet — legalábbis részben — a helyi ötvösség és pénzverés nyersanyag-szükségletét volt hivatott fedezni. A kelet-európai és közép-ázsiai árviszonyok szúrópróbaszerű összehasonlításai s természetesen maguknak a dirhem-leleteknek óriási száma mutatják ezt a rendkívül nagy igényt, valamint azt, hogy az ezüst birtoklására való törekvés nem kizárólag a törzsi-nemzetségi arisztokrácia, hanem a társadalom jóval szélesebb rétegeiben jelentkezett. De ha már megszerezték, akkor miért rejtették el a szóban forgó ezüstpénzeket és ékszereket? Láttuk, hogy e kérdésnek tekintélyes irodalma van. Az viszont még nem kapott kellő hangsúlyt, hogy a kincs-elásások ilyen tömegű gyakorlata a 9.—11. sz.-i Európában korántsem általános; nincs meg olyan országok területén, melyek különben kereskedtek az arabokkal; ahol volt saját pénzverés, s ahol bőséggel volt — az elásások okaként legtöbbször, leginkább kézenfekvően felhozott magyarázat ez — háborúskodás. Könnyen megérthető, hogy a tömeges kincs-elrejtést nem gyakorló országok ma élő kutatói miért nem foglalkoztak ezzel a problémával. A jelen adatgyűjtés azonban 139Я. Steuer: Geldgeschäfte und Hoheitsrechte im Vergleich zwischen Ostseeländern und islamischer Welt. Handel 255-260. 140Rasmussen: i. m. 12; Warnke: i. m. 9.Steuer, Moneta 258-259.
