Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
26 BÁLINT CSANÁD alakult ki. Az egyik felfogás szerint az eltördelt-szétvágott dirhem-darabok az ezen országokban bonyolódó, kis értékvolumenű belső piaci forgalmat lettek volna hivatottak kiszolgálni.13 1 A dolog logikája és az említett közép-ázsiai források alapján ez hihetően is hangzanék. Csakhogy a Lengyelország területén talált dirhem-töredékek részletesebb elemzéséből kiderült az is, hogy e gyakorlat a 10. sz. végére, tehát éppen a belkereskedelem kiszélesedése idejére ritkult meg. (Az utóbbi jelenség magyarázatára egyes lengyel numizmaták a dirhemnél könnyebb súlyú, következésként „olcsóbb" európai pénzek elszaporodását hozzák fel.13 2 Vannak azonban olyan meggondolások, melyek arra utalnak, hogy a tördelések nem helyben történtek.)13 3 Egyesek még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a dirhem-darabok önálló „pénzegységekként" szolgáltak volna, s így a kelet- és észak-európai pénzfejlődés 975-1000 közötti egyik állomását jeleznék.134 A másik nézet egyéb közép-ázsiai forrásokra támaszkodva bizonyítja, hogy a korai iszlám birodalomban az ott forgalomban volt pénzek sokfélesége, a piaci élet viszonylagos fejletlensége miatt a pénzeket sosem névértékbeni fizetésekre, azaz darabonként számolva használták, hanem súly szerint mérték. (Hozzátehetjük ehhez, hogy a Közel-Keleten a nem arab népeknél is elsősorban súlyra mérve történtek az elszámolások).13 5 E kutatási helyzetben az európai dirhem-töredékek kétféle értelmezése közti szakadék igen mélynek tűnik, de az szerintem mégsem áthidalhatatlan. Mindkét felfogás képviselői csak a dirhemtöredékek európai fizetőeszköz voltát vizsgálták; állítva vagy elvetve azt. Ha viszont a kelet- és észak-európai belső piaci életet hasonlítjuk össze a nyugat-európaival, bizáncival, vagy közép-ázsiaival, akkor egy megoldási lehetőség bontakozik ki előttünk. Az ép dirhemekkel kapcsolatban már valószínűsíthető volt, hogy azok Európában nem szolgálhattak valamiféle névértékben fizetőeszközül. Miért lett volna hát ez másként a töredékeik esetében? Láttuk viszont, hogy Közép-Ázsiában a szabályos hányadra vágott dirhem-töredékeket (súlyban mért) fizetéseknél alkalmazták. Megvannak a tárgyi alapok annak feltételezésére, hogy az elszámolások a dirhemek, dirhem-töredékek, törtezüst-leletek, s általában a tömeges tezaurizáció európai elterjedési területein a közép-ázsiaihoz hasonló elszámolási rendszer volt érvényben. (Természetesen azon esetekre gondolok itt, amikor az ezüsthöz s nem más értékmérőhöz folyamodtak). A nemzetközi kutatás hosszú ideje az arabokkal folytatott kereskedelem emlékeiként tartja számon a kelet- és észak-európai kétkarú mérleg- és súlyleleteket.136 Már a 18. sz. közepén észrevették, hogy ezek valahogy összefüggnek a korabeli pénz- és ékszertöredékkel, azóta kiderült az is, hogy elterjedésük a dirhemekével födi is egymást.1 3 7 Bőséges irodalma van e kérdésnek is,13 8 de érdekes módon — tudtommal — 131 Tabaczynski 1962. 234; Kiersnowski 1968. 455; Spassky 59; Suchodolski 1977. 4-6; másként: Kluga: i. m. 188. 132 Kiersnowski 1960. 78, 162-168. 133 Lalik: i. m. 143. 1г* Suchodolski 1977. 10. 13 5 Ld. 99. j. 13 6 T. J. Arne: Ein persisches Gewichtsystem in Schweden. Orientalisches Archiv 2(1911-12). 122-127; Kiersnowski 1960. 378. 68. táblázat; H. Steuer: Gewichte aus Haithabu. Berichte über die Ausgrabungen in Haithabu 6 (1973) 9-22; Hätz 1974. 108-109; 13 ''Hätz 1974. 108. 13 8Uo. 109-111.
