Századok – 1982
Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A GYARMATI ALGÉRIÁBAN 315 dohány esetében a felét. Régiónként is előfordulhatott eltérés, pl. Kabíliában általánosságban elérte az 1/4-et.4 5 Az első világháború előtt a mezőgazdaságból élő algériaiak 35%-a (1 310 000) még hamesz volt. A gépesítés előrehaladásával számuk fokozatosan csökken:4 6 1930 644 000 1948 133 000 A birtokosok a hameszek helyett mindinkább bérmunkásokat alkalmaztak. A bérmunkások többsége nem állandó, hanem idénymunkás, napszámos volt. Főként a nagy mezőgazdasági munkák - szüret, aratás - idején alkalmazták őket. (Az állandó bérmunkás-kategória csak az 1954-es statisztikákban jelenik meg először.) Számuk és a mezőgazdasági aktív lakosságon belüli arányuk a század első harmadában növekedett, utána viszont csökkent:4 7 1911 208 000 (17%) 1930 462 000 (18%) 1948 483 000 (8%) A csökkenést a következő okok idézték elő: a bérmunkát alkalmazó nagybirtok és az azon termelt termékek struktúrája 1930 után már alig módosult, így nem volt szükség növekvő számú bérmunkásra. A gépesítés úgyszintén nem növelte jelentősen a bérmunkások számát, de megerősítette helyzetüket az eltűnőben levő hamesszel szemben. Az 1930-as évektől bekövetkező erős demográfiai növekedés következtében pedig számarányuk a mezőgazdasági összlakossághoz viszonyítva csökkent. Gyakori eset, hogy a mezőgazdasági bérmunkás birtokos is volt, sőt olykor hamesz is. A kapitalizmusra jellemző függőségi viszony tehát nem öltött nyílt formát, és a korabeli dokumentumok sem tudósítanak algériai földesurak és algériai agrárproletárok, szegényparasztok közötti összecsapásról. A hameszek és a bérmunkások számának csökkenése, illetőleg stagnálása, a 30-as évek elejétől egyre erősödő demográfiai növekedés, a földbirtok-koncentráció és a parcella-birtok túlsúlya a gyarmat gazdasági és társadalmi viszonyai között az algériai népességnek nem a proletarizálódását, hanem pauperizációját eredményezte. A gyarmat gazdasága nem tudta felszippantani e hatalmas munkaerőtartalékot, a francia gazdaság pedig csak viszonylag keveseknek biztosított munkalehetőséget. A többség vagy vidéken maradt, és a hagyományosan erős családi összetartásra támaszkodva tengette életét, vagy megélhetést remélve a városokba ment, ahol viszont munkát nemigen találva, a lumpenproletariátus tömegét növelte. A nyomor, a minimális szükségletekért való szinte kilátástalan harc állandósága, a prekapitalista maradványok nyomasztó túlsúlya, a tőkés viszonyok kifejletlensége, a gyarmati társadalom differenciálódásának alacsony foka, alsóbb rétegeinek összefonódása 45A hameszekró'l: Ch. R. Ageron: Les Algériens musulmans et la France (1871-1919.) II. k. Paris, 1968. 843. 46R. Barbé: Les classes sociales en Algérie. Économie et Politique, 1959. 9. sz. 22-23., A. Benachinhou: I. cikk RA. 1976. 280. 4 7 Uo.
