Századok – 1982
Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II
310 J. NAGY LÄSZLÖ francia állampolgárságot is kérhették, amivel nem éltek, mert ez esetben a francia törvények teljes mértékben vonatkoztak volna rájuk is, ami viszont a vallásukból eredő törvényekkel állította volna szembe őket. Jogi helyzetüket az ún. Bennszülött Törvénykönyv (Code de l'Indigénat) szabályozta. E büntető törvénykönyv, amely 41 kihágást állapított meg, lehetővé tette, hogy minden bírói eljárás nélkül börtönbüntetéssel sújtsák az algériaiakat a kihágásnak ítélt legjelentéktelenebb cselekmények miatt is. így például algériai engedély nélkül nem hagyhatja el lakóhelyét; bebörtönözhetik, ha nem elég „tisztességesen" köszön az európaiaknak; a gyarmati hatóságok engedélye nélkül nem tarthatták meg a vallási ünnepeket. Az 1943-1947 közötti években az algériai nemzeti mozgalomnak - támogatva a franciaországi demokratikus erők által — sikerült jelentős polgári demokratikus jogokat kivívniuk: eltörölték az ún. Bennszülött Törvénykönyvet, biztosították az algériaiak számára is a részvételt a francia parlamenti választásokon, engedélyezték az arab nyelvű sajtót s a vallási ünnepek megtartását stb. A lényeget illetően azonban Algéria jogi státusa nem változott: 1947-ben a francia parlament által elfogadott ún. szerves alaptörvény értelmében az észak-afrikai ország továbbra is Franciaország integráns része, „tengerentúli három megyéje" marad. Az ún. szerves alaptörvény biztosította jogi keretek kétségtelenül nagyobb mozgásteret biztosítottak az antikolonialista erők számára, de változatlanul lehetetlenné tették, hogy a gyarmat függetlenségéért legális keretek között harcoljanak.3 3 A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok a gyarmatosítók érdekeinek szemszögéből tükrözik az amúgy is bonyolult társadalmi valóságot, s ez is nehezíti az osztálytagozódás fokának pontos felmérését. A népességre, külkereskedelemre, a termelésre vonatkozó adatok megbízhatóak érthető okból: a gyarmatosítók számára ezek voltak a legfontosabbak. Az európai telepesek társadalmi rétegződését szintén megbízhatóan tükrözik a statisztikák. Az európaiakat nyelvük és kulturájuk is világosan elkülönítette az algériaiaktól, és prekapitalista maradványok sem gátolták az osztálytagozódás olyan fokú kifejlődését, hogy azok nehezítették volna a társadalmi réteghatárok világos kitapinthatóságát. Az algériai lakosság osztálytagozódása viszont nem ilyen egyértelmű. A mezőgazdasági bérmunkások (akik csupán idénymunkások) egy része birtokos paraszt is. Ugyanez vonatkozik a bérlőkre is. Az említett nehézségek ellenére a statisztikai adatok lehetővé teszik, hogy a társadalmi rétegződés tendenciáját felvázoljuk. Az algériaiak óriási többsége vidéken, falvakban lakott, és mezőgazdaságból élt. A század első felében a mezőgazdaságból élők aránya alig csökkent:3 4 33 A gyarmat jogi, adminisztratív berendezkedésére: Abdelmadjid Belkhelrobui: La naissance et la reconnaissance de la République Algérienne. Brüsszel, 1972. Ph. Opperman: Le problème algérien. Paris, 1961. 3*R. Barbé: Les classes sociales en Algérie. Économie et Politique. 1959. 9. sz. 21. A társadalom osztálytagozódása 1911 1948 3 423 722 80,4% 5 884 286 77,7%
