Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
AZ EURÖPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 25 letein.12 5 A fenti, a gazdaságtörténetben hosszú ideje teljesen kézenfekvő megállapítások elismétlésére pedig azért volt itt szükség, hogy érzékeltessük: nehezen képzelhető el, hogy a 9—11. sz.-i keleti szlávok a hozzájuk került dirhemeket szabályos fizetőeszközként használták volna, s a Kelet- és Észak-Európa széles területein megfigyelhető kincs-elrejtések a pénzforgalom jelei lennének. 6. Utaltam már arra, hogy a koraközépkori Kelet- és Észak-Európában a tezaurizáció nem volt a dirhem-forgalom függvénye, hanem más pénzfajtákat is felhasználtak e célra — szemmel láthatólag mindenféle ezüstöt, amihez csak hozzájutottak. Ez viszont nézetem szerint arra mutat, hogy maga a kincsgyűjtés gyakorlata is független volt „a" pénzektől. Megítélésem szerint ezt erősítik meg az ún. törtezüst leletek.12 6 Jól tudott, hogy Kelet- és Észak-Európában — éppen a dirhem-kincsekkel, s általában a tömeges pénzleletekkel jellemzett tájakon — nagy számban kerültek elő különféle ezüstrudak, ékszerek; s köztük gyakran az utóbbiak töredékei is. Éppen a töredékek azok, melyek útbaigazíthatnak bennünket, mivel a különféle ezüstrudaknak, ékszereknek még könnyen lehet piaci s értékmegőrző funkciókat tulajdonítanunk. A gondosan elvágott, sokszor csak néhány grammos, de lényegében mégis következetlen súlyú, különféle ezüsttöredékek azonban aligha képviselhetnek egyebet, mint amik: ezüst nyersanyagok. Mi lehetett a tördelésük oka és(vagy) célja? Nyilvánvaló, hogy e kérdést a kincsek egy részénél megfigyelhető dirhem-tördelésekkel együtt érdemes vizsgálni.12 7 Többen keresték már magyarázatát, hogy mit jelenthetnek az európai leletekben előforduló, szabályosan kettőbe, vagy negyedébe vágott arab és európai pénzek.128 Közép-ázsiai források azt mutatják, hogy ez a dirhemek hazájában a kisebb értéket képviselő piaci ügyletek lebonyolítását megkönnyítendő, ismert gyakorlat volt.12 9 De vajon rávetíthető ez az európai leletekre is? (A helyzet paradox: Ázsiában nincsenek eltördelt dirhem-leletek, de szólnak róluk írásos adatok, míg Európában éppen fordított a helyzet.)13 0 E kérdés megítélésével kapcsolatban két, egymással ellentétes álláspont 17 V. Werner: Waage und Geld in der Merowingerzeit. Sitzungsberichte der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. Phil.-Hist. Klasse 1954. l(-39; Ua. 1961. 85, 108. j. 12 6 Az űn. törteziist-leletekrol még nem készült monográfia, ezért R. Jakimowicz: Über die Herkunft der Hacksilberfunde in: Congressus secundus archaeologorum balticorum Rigae, 1930. Riga, 1931, 251-263. szokás idézni; ugyanezt, részletesebben kifejtve ld. Ua.: О pochodzeniu ozdób srebrnych znajdowanych w skarbach wczesnohistorycznych. Wiadomosci Archeologiczne 12 (1933) 103-138. A cseh- és morvaországi leletek rövid értékelése: R. Turek: Zur Herkunft der böhmischmährischen Hacksilberfunde. Vznik a pocátku slovanov 6 (1966) 223-245; a mai lengyel álláspontot ld. M. Dekówna: Blankiety i fragmenty monet nieohreslonych. In: Wczesnosredniowieczny skarb srebrny z Zalesia. Ossolineum, 1974, 133-140. - A törtezüst-leletek számbeli jelentőségéhez tájékoztatásul érdemes megjegyezni, hogy egy számvetés szerint 20 db nagylengyelországi és 30 db baltikumi leletben a pénz és egyéb nemesfém-anyagok aránya 3 : 2, ld. E. Nohejlová-Prátová: Some Comments on the Oldest Finds of Bohemian Denars and the Contemporary Polish Finds. Wiadomos'ci Numismatyczne6 (1962) 160. 12 7Suchodolski 1977. 3-4. 12 'Hätz 1974. 91. 570. j., 106-108. 12 9 T. Lewicki: Contribution à l'histoire des monnaies arabes dans l'Europe Orientale. Archaeologia 3 ( 1947) 436. 130J. ètepkovà: Über das Wesen und Funktion der Dirhamenbruchstücke. In: Rypka-Festschrift. Praha, 1956, 332. Ez persze kissé általánosító megfogalmazás, mert olykor előfordul a sagákban törtezüsttel való fizetés is ld. pl. Bandamanna saga 10§ (Három izlandi történet, ld. 65 j. 192-194.).
