Századok – 1982

Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II

306 J. NAGY LÄSZLÖ létbiztonságukat: igaz, bérmunkássá váltak — állami hivatalnokká, vagy proletárrá, de megélhetésük a hasonló osztályhelyzetű algériaiakhoz viszonyítva magasabb életszínvonalat tett lehetővé. Termelés és gyarmati függőség A birtokstruktúrában meglevő különbség növelte a technikai felszereltségben megnyilvánuló különbséget is. Az algériai gazdaságok többségében a legmagasabb technikai szintet a faeke jelentette. A gyarmaton 1930-ban 88 562 vaseke volt, zömmel az európaiak tulajdonában. A mezőgazdasági gépek tekintetében az algériaiak hátrányára még kedvezőtlenebb a helyzet, illetve az európai és az algériai gazdaság közötti aránytalanság:1

8 európai algériai tulajdonában aratógép 13 099 3 334 cséplőgép 1 388 177 arató-cséplőgép 427 13 A gyarmatosítás jelentős mértékben átalakította Algéria termékstruktúráját is. A gyarmatosítást megelőzően az algériai lakosság gabonatermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Gazdasági-termelői tevékenysége a gyarmati korszakban is döntően erre irányult. A két világháború közötti időszakban az algériaiak állították elő búzából az össztermés 60—65%-át, árpából pedig mintegy 75%-át. Részarányuk az állattenyésztésben még ennél is magasabb volt: meghaladta a 90%-ot. Az európaiak személyes fogyasztásuk kielégítésére legfeljebb sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkoztak. A datolya, füge és olajbogyók termelésében szintén jelentős volt az algériai termelők aránya.1

9 Az európai termelők részaránya szintén jelentős volt a gabonatermelésben. Az 1930-as években több mint 800 ezer hektáron termeltek gabonát, átlag 7 millió métermázsa mennyiségben.2

0

De tevékenységük elsősorban a magas hasznot biztosító termékek termelésére összpontosult. Ilyen termékek voltak a szőlő (bor), általában a gyümölcsök (ezen belül különösen a déligyümölcsök), továbbá a zöldségfélék, primőrök. Köztudott, Hogy a muzulmánok a Korán tiltó parancsára nem fogyaszthatnak szeszes italt. Ennek ellenére Algéria a gyarmati korszakban Franciaország valóságos „borospincéjévé", a világ egyik legnagyobb borexportáló országává válik. A bortermelést már az első telepesek elkezdik, de fellendülése, tényleges elteijedése 1880 után kezdődik el, amikor Dél-Franciaországban a filoxéra súlyos pusztítást végez a szőlőkben. A századforduló után mind nagyobb területen termeltek szőlőt, illetve bort.2

1 18A. Nouschi: La naissance du nationalisme algérien. Paris, 1962. 40. 19

R. Gallissott: Économie de l'Afrique du Nord. Paris, 1964. 81.1. és 93-95. 2°R. Barbé: La question de la terre en Algérie. Économie et Politique. 1955. 1. sz. 25. 21

Uo. 19-20.