Századok – 1982

Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A GYARMATI ALGÉRIÁBAN 307 Év Terület/ha Bortermelés/hl 1900 1930 1939 1953 154 000 230 000 411 000 387 000 7 millió 9,8 millió 21,5 millió 18,3 millió A bortermelés szinte teljes egészében az európai nagybirtokosok kezében van, mindössze néhány százalékát állítják elő algériai termelők. Hasonló az arány a gyümölcstermelésben is, csupán a zöldségtermelésben jelentős az algériaiak aránya, 25%-át ők termelték. A gyümölcs- és zöldségtermelés főképpen Algír és Oran környékén mintegy 110 ezer hektár jó minőségű öntözött földön folyt.2

2

A bor-, zöldség- és gyümölcstermelés lényegesen jövedelmezőbb volt, mint a gabonatermelés. Az 1930-as években a hektáronkénti nyereség az említett termékekből a következő:2 3 Az algériaiak elsősorban főleg gabonából belső (saját) fogyasztásra termeltek, míg az európaiak — termékstruktúrájukból is következően — exportra. Egyedül a bor több mint 50%-át tette ki az összexport értékének a harmincas években.2

4 Az agrártermékek exportjának aránya az összexportban 1930-ban 85% volt.2 5 Az elmondottakból kitűnik, hogy a földek minősége, a birtokstruktúra, a gépesítettség foka, a termék és a termelés struktúrája tekintetében két tisztán elkülöníthető szektort különböztethetünk meg. Az egyik az algériaiak többségét magában foglaló, saját fogyasztásra termelő, hagyományosnak nevezhető szektora, a másik az európai telepesek tőkés piacra orientált modern szektora. A gyarmati gazdaság nem mezőgazdasági jellegű tevékenysége a bányászatra, szolgáltatásokra, kereskedelemre és csak kismértékben az iparra korlátozódott. Modern ipar a gyarmati Algériában nem létezett. Ipari jellegű tevékenységet csupán a nagyvárosokban és elsősorban kézműves szinten folytattak: asztalosok, rézművesk, cipészek, szőnyegszövők, gépjavítók stb. és az építőipar dolgozói. A más ágazatokban végzett tevékenység idényjellegű volt, és a mezőgazdasági üzem jellemvonásait mutatta: dohányfeldolgozás, étolajtermelés, sörfőzés.2 6 Az ipari jellegű termelő tevékenységet a manuális munka uralta, a gépesítettség foka alacsonyabb volt, mint a mezőgazdaságban. Ipari termelésről - kivéve a kitermelőipart -22R. Galüssott: Économie de l'Afrique do Nord. Paris, 1964. 86. 23R. Barbé: La question de la terre en Algérie. Économie et Politique. 1955. 1. sz. 191. 2* Évolutions économiques et sociales de l'Algérie de 1945. a 1954. La Documentation française. Notes et Études documentaires. 1954. 1962. sz. 5. 2S

P. Berthoult: La propriété rurale en Afrique du Nord. Bulletin du comité de l'Afrique française. 1936. 4. sz. 210. 26 Renseignements coloniaux. 1936. 5. sz. 75-81. gabona zöldségféle bor gyümölcs 15 000 frank 70 000 150 000 170 000