Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 283 kellett nagy transzportokat összeállítani, 1-2 községből ugyan azonnal beszállították a választás után a képviselőket, de a legtöbb helyre 20-án újra kimentek értük. A rendelkezésünkre álló adatok szerint egyedül csak Füzesgyarmatról érkeztek a küldöttek alkalmi katonai, illetve helyi vonatszerelvényeken Debrecenbe.12 7 Különös jelentőségű a népi, a demokratikus erők kibontakozása szempontjából a választásokat lefolytató helyi szervek vizsgálata, illetve a megválasztott képviselőknek a küldő, ajánló szervek és pártállásuk szerinti szemügyrevétele. Mint tudjuk, a helyi önkormányzati szerveket, a nemzeti bizottságokat, a szakszervezeteket és más társadalmi, gazdasági és kulturális szervezeteket és egyesületeket hívta fel az EB, az antifasiszta nagyhatalmak ajánlatára, hogy a választásokat lebonyolítsák, képviselőket küldjenek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Ezzel az elképzeléssel ellentétben a gyakorlatban az történt, hogy a 44 helyen megtartott választás közül a demokratikus, a baloldali népi erők gyors kibontakozását bizonyítóan mintegy 24-ben a nemzeti bizottságok választották meg a küldötteket, illetve előkészített javaslataik alapján a szintén általuk szervezett népgyűlés. Csak két helyen játszott valamennyire is szerepet a helyi önkormányzati szerv. Ezek közül is az egyik helyen, Hódmezővásárhelyen csupán a NB által kidolgozott javaslatokat tárgyalta és szavazta meg a már átalakított törvényhatósági bizottság, s csak egyedül Makón választott egy külön jelölő bizottság előkészítése alapján a képviselőtestületet pótló új helyi önkormányzati bizottság. 8 városban vagy községben a felszabadulás után elsőnek létrejött különböző nevű népi bizottságok választottak, vagy javaslataik alapján népi gyűlésen választották meg a küldötteket. 11 helységben pedig a már ott működő demokratikus pártok vezetőinek pártközi értekezlete alakította ki a javaslatokat, és szervezte meg a népgyűlésen történő választást. Az utóbbi helyeken a választásokat követően a megindult pártközi politikai tevékenység alapján általában igen hamar, szinte napok alatt megalakultak a nemzeti bizottságok. A választásokat zömében a demokratikus erők vezette vagy ellenőrizte helyi állami, közigazgatási szervezetek és közegek is támogatták. Ez mégsem jelentette azt, hogy azokat és a Nemzetgyűlést valamilyen központi közigazgatási vagy állami bizottság, mint az „alkotmányos" és „törvényes" jogfolytonosság képviselője szervezte. Az előbbi adatok tanúsága szerint a helyi népi forradalmi szervező erő elsősorban a nemzeti bizottságokra, de más népi bizottságokra is, vagy demokratikus pártokra támaszkodott. Központilag pedig a MNFF-re és ennek Előkészítő Bizottságára épült! Gazdasági és társadalmi szervezetek, egyesületek csak esetleg a jelölésnél jutottak néhány esetben szóhoz. A nemzeti bizottságok voltak tehát a gazdái az esetek többségében a helyi választásoknak. Ezért azok elnökei, helyenként más nevű népi bizottságok, ha ilyen nem volt, a pártközi megállapodás alapján a népgyűlés elnöke és az EB központi megbízottja írta alá a megbízóleveleket, vagy az azzal egyenértékű csoportos megbízást tartalmazó jelölői és választói jegyzőkönyveket. Több helyen a fentiek mellett az egyes városok, községek, illetve megyék vezetői is aláírták, illetve lepecsételték a megbízóleveleket. A nemzeti bizottságoknak hasonló nagy, sőt kizárólagos szerepük a továbbiakban csak a Budapesten és környékén 1945. IV. 2-án lefolytatott kiegészítő ideiglenes nemzetgyűlési választások során volt. Ott is nagyrészt központi előírás és megkötöttségek nélkül "7 Kovács János, Juhász Géza, Tariska István, Bartha László és Hegyesi János volt képviseló'k idézett visszaemlékezése.
