Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
284 KOROM MIHÁLY a helyi nemzeti bizottságok jelöltek, választottak és adták a mandátumokat is. A Dunántúlon 1945. július 24-én megtartott hasonló kiegészítő választások során már nem a helyi nemzeti bizottságok, hanem a központi szerv, a MNFF szervezett! Ez osztotta el központilag a jelölteket, és a mandátumokat is ő adta, ő állította ki és írta alá! A nemzeti bizottságok állandóan növekvő szerepe mellett a választásokban még más népi szerveknek, vagy ezek híján egyszerűen a működő pártok vezetői pártközi megbeszéléseinek is lényeges szerep jutott. Tehát a nép demokratikus erőinek tenniakarása a nemzeti bizottságok mellett más népi szervekben és több helyen a még szervezetten egységessé nem vált demokratikus pártok tevékenységében is megmutatkozott. Mindezek messze nagyobb demokratikus népi erőt adtak az új ideiglenes hatalom megteremtéséhez, mint amilyen a régi helyi önkormányzatokra, gazdasági, társadalmi és kulturális szervekre támaszkodó korábbi elképzelések szerint lehetett volna! Különösen nagyjelentőségűvé vált a választások valamennyi formájában a demokratikus pártoknak, elsősorban az MKP-nak a szerepe. A 45 helységben kialakult 233 küldöttet tartalmazó lista összetétele a küldő szervek, pártok vagy társadalmi csoportok szerint a következő volt: MKP „listán" választottak meg 65 főt, a FKP-én 53-at, az SZDP-én 34-et, a szakszervezetekén 26-ot, pártonkívüliként 22-t, a NPP „listáján" 13-at, a PDP-én 6-ot és a „48-as Kossuth Pártén" 2-t. Megválasztottak még 3 főt a partizánok, 3-at a haladó értelmiség, 1-et a bányászok, 1-et a Parasztszövetség és 1-et a Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselőjeként. A jelentősebb szervezetek százalékos aránya a következő képet mutatja: MKP 27,9%, FKP 22,7%, SZDP 14,6%, szakszervezetek 11,2%, pártonkívüli 9,4%, NPP 5,6% és a PDP 2,6%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy - bár az MKP képviselőinek a száma és aránya így is a legnagyobb — mégsem a párt közvetlen jelöltjei révén lett messze kiugróan az első párttá az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, Debrecenben. Hiszen a FKP is „kiugrott" a többi párthoz képest és az MKP-hoz legközelebb álló képviselőinek számát és arányát is tekintve. Az MKP azáltal lett első párt, hogy a nem pártlistán megválasztott képviselők között, a pártonkívüli csoportot kivéve, zömében az ország megmentése érdekében végzett munka és a dolgozók szolgálatában korábban is kifejtett tevékenység alapján kommunistákat választottak meg! A szakszervezeti képviselőként megválasztottak több mint kétharmada, a partizánokat képviselő 3, a haladó értelmiség egy képviselője és a bányászok, valamint az ifjúság küldöttei mind kommunisták voltak, összesen 27 képviselő és csak egy MKP küldött távozott az SZDP-be s egy lett pártonkívüli. A 233 küldöttnek így, a pártállása alapján vizsgált összetétele jelentős eltérést mutat a fenti, a küldő szervezetek szerint csoportosítástól. Az összes megválasztott párttag (MKP) száma 90 volt, a FKP-é 58, az SZDP-é 43, a NPP-é 17, a PDP-é 13 és valóban pártonkívüli csak 12 volt.1 2 8 Bár a párttagságra vonatkozó adatok a képviselők egy kis "'Számításaink a helyi adatok és az országos kimutatások összevetésével készültek. Az utóbbiakhoz az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója, valamint Paál-Radó: A debreceni. . . i. m. szolgált alapul. Az SZDP számára kiszámított létszám megegyezik e párt saját korabeli kimutatásaival, pl. az SZDP. 1944. december 21-i képviseló'i frakció-ülésén készült jegyzőkönyv szerint (PI Arch. 283-7/1) 43 SZDP-tag, képviselő volt jelen. A Nemzeti Parasztpárt vezetőjének, Erdei Ferencnek 1945. január 11-i, a Nemzetgyűlés elnökének szóló levele szerint, Debrecenben 15 parasztpárti képviselő volt, de megemlítette és kérte a Szegeden megválasztott 16. elismerését is. A 17. NPP képviselő csak e napokban lépett be a pártba. (01 Irattára. MN. Vegyes anyagok. 1945. és Bartha László visszaemlékezése. MR. Arch. D/2300/69-70.)
