Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 275 illetve a szakszervezet, sem a lakosság megállapodni. így Kiskőrös negatív eredményű választás következtében képviselő nélkül maradt a debreceni nemzetgyűlésben. Az egész meghiúsult kiskőrösi választást a már idézett Erdei-visszaemlékezés írja le. Az eset példa nélkül álló voltára és ezzel is az 1944. decemberi nemzetgyűlési választásoknak a nehéz helyzet ellenére mégis választásként történt lefolyására ez is egy bizonyíték, s ezért szükségesnek tartjuk e leírást bővebben idézni: „Odaérve Kiskőrösre, hamarosan összegyűltek az összes ottani munkásmozgalmi szegényparaszt vezető emberek, mert volt nekik valami földmunkás-mozgalmi, szakszervezeti keretük, ott volt ellenzéki munkásmozgalmi tevékenység. Derék elvtársaink ott hamarosan hajbakaptak, hogy kit jelöljenek. Tudniillik Kiskőrösön igen erős volt a szőlős nagygazdák, sőt inkább az úri birtokosok rétege, többek közt Dálnoki Miklós Bélának is ott volt a szőlőbirtoka, és az egy olyan élesen polarizált társadalom volt. És volt ott a Kisgazdapártnak egy ilyen vezető embere, ügyvéd, vagy mi lehetett, de egy olyan jeles úri ember, akit utált a község rettenetesen, viszont az akkori viszonyok között nem ártott volna, ha ő jön be képviselőnek, és voltak is helyi szószólói. De az agrárproletárok mind ellene voltak és ők is jelöltek valakit. Azt viszont úgy megellenezte az úri-párt, hogy végül is nem tudtunk megegyezésre jutni, és összehívtuk a népgyűlést,... és ott a kiskőrösi községháza erkélyéről Révai is beszélt, én is beszéltem, a helyiek is, és agitáltuk őket, hogy válasszanak. Miután mi nem tudtuk egyetértésre bírni a politizáló vezető köröket, mind a kettőt előterjesztettük a népgyűlésnek. Óriási vihar, kiáltozás, minden volt, végül mind a kettőnek akkora ellenzéke volt, hogy a végén kijelentettük, hogy ez meghiúsult. így Kiskőrösnek nem került be képviselője a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Ez azért is érdekes — vonta le a jogos következtetést maga Erdei Ferenc is —, mert igaz ugyan, hogy nem titkos választás volt, nem volt cédula stb. és nem volt egy szervezett formalitás, de mégis választás volt, mert lám, egyik helyt egyhangú lelkesedés volt, mint Cegléden, a másik helyt pedig nem sikerült választani. "9 8 Mint az előzőekben láttuk, volt már más helyen is éles ellentét a munkáltatók és a munkások, agrárproletárok között, pl. Mátészalkán, vagy Csongrádon, de e helyeken az ellentétet a magasabb cél érdekében sikerült úgy feloldani, hogy a képviselői számot felemelve, mindkét fél kívánt küldötte javaslatba került, és azokat meg is választották. Ez a kísérlet azonban Kiskőrösön nem hozott eredményt. Úgy tűnik, hogy a vagyonosok, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak ellentéte itt olyan mély volt, amelyet a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehetett alárendelni más megoldandó, össznemzeti feladatoknak. Kiskunhalason könnyebben ment a választás lebonyolítása. Itt ugyanis már a választás előtt megalakult a helyi NB, és Révai és Erdei megérkezése után hamarosan megállapodásra jutottak a pártok és a szakszervezet. Ennek eredményeként a 4 képviselői helyre 1 MKP, 1 SZDP, 1 FKP és 1 szakszervezeti tagot jelöltek a nagygyűlésnek, amely azokat minden további nélkül meg is választotta a város nemzetgyűlési képviselőinek.9 9 9 8 Kortárs. IX. évf. 1965. 12. sz. 1862. 99 Uo., és PI Arch. 285. f. 2/9. A FKP helyi elnökének, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjének beszámoló levele Tildy Zoltánhoz 1945. kora nyarán (dátum nélkül). E jelentésből világosan kidérül, hogy a küldő, jelölő szervek között a szakszervezet is ott volt egy tagjával. Ez azért igen lényeges, mert egyrészt az MKP nem kívánt abszolút többséget, vagy a többi párthoz képest akár kiugró számú viszonylagos többségű képviselő csoportot a nemzetgyűlésben, másrészt a többi párt, a baloldaliak is nem minden további nélkül fogadták el. A korabeli debreceni bejegyzés sem egészen
