Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
276 KOROM MIHÁLY A megye további két városában, ahol választásokat tartottak még 1944 decemberében, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán, más módon folytatták le azokat a központi megbízottak. Molnár Erik és Faragho Gábor Debrecenből Kecskemétre érkezve előbb a kecskeméti NB-ot szorgalmazták megalakítani, amely azután segítségükkel lebonyolította a jelöléseket, és a választói nagygyűlést megszervezte. 1944. december 16-án délután került sor, elsősorban Molnár Erik közreműködésével, a kecskeméti NB megalakítására. Az alakuló ülésnek két napirendi pontja volt. Az első, hogy a 3 antifasiszta demokratikus párt az MKP, SZDP és FKP meghívott vezető személyiségei elhatározták a NB paritásos alapú létrehozását. „A megjelentek, mint a megnevezett politikai pártok Kecskeméten működő szervezeteinek megbízottai - adja vissza a határozat első részét a hivatalos jegyzőkönyv — megalakítják a Kecskeméti NB-ot, mint a MNFF helyi szervét. .." Ezután, második napirendi pontként a NB „egyhangúlag" jelölt a nemzetgyűlésbe képviselőnek 2 MKP, 2 SZDP-i, 2 FKP-tagot és 1 pártonkívülit. Az egyik kommunista küldött Molnár Erik volt, a pártonkívüli pedig Faragho Gábor.10 0 A NB ülése egyben elhatározta, hogy a következő nap délutánjára összehívja a város választói nagygyűlését, és a küldöttekre vonatkozó javaslatait ott előterjeszti. A választói gyűlésről a város lakosságát a Kecskeméti Hírlapban közzétett értesítéssel és december 17-én reggel megjelent plakátokkal tájékoztatták. A városháza közgyűlési termében tartották meg, ahol „600-700 főnyi választóközönség jelent meg Kecskemét városának minden társadalmi rétegéből és az itt működő összes demokratikus politikai pártból". A nagygyűlés lelkesedéssel fogadta az előterjesztett programot, és „egyhangúlag megválasztotta" képviselőnek a javasolt személyeket.10 1 Az előadott programra vonatkozóan Molnár Erik 1964 augusztusában így emlékezett vissza: „a városi közgyűlési terembe hívtuk össze a választóközönséget, ott előterjesztettük azt, amit mondjuk, programnak lehetett nevezni... Lényege a Szegeden megalakult nemzeti függetlenségi frontnak a programja. Ez volt".10 2 Ebből az következik, hogy Kecskeméten is egyértelműen a MNFF akcióprogramja megvalósítása volt a választási cél központjában, nemcsak a szűkebb, a háborúból való kilépési kormányprogram! A kecskeméti választás után „még átmentünk Félegyházára is - mondotta Molnár Erik. - Ott ugyanezt a gyűlést folytattuk le, és ugyanilyen módon választották meg ott is a képviselőket".10 3 Vagyis itt is a működő 3 demokratikus párt, az MKP, SZDP és a FKP meghívott megbízottai 1944. december 18-án elhatározták: „A megjelentek, mint a megnevezett politikai pártok Kiskunfélegyházán működő szervezeteinek megbízottai, pontos, ugyanis nem tettek különbséget a képviselők pártállása és küldő szerve között. így több esetben tévesen került az egyes képviselők pártállása a küldő szerv helyére. E tévesen bediktált adat elsősorban a két munkáspárt és a szakszervezetek képviselőinek számait keverte össze, és elsősorban az MKP által küldött képviselők számát növelte. Az a nem világos bejegyzés viszont, hogy a valóban pártonkívülieket nem minden esetbén különböztették meg az adatfelvételnél a közéleti szereplőként pártállásra való tekintet nélkül megválasztott - valóban valamely párthoz tartozó - személyektől, elsősorban a jobboldaü pártok képviselőinek a számát csökkentette a valóságosnál kisebbre. 1 °°OI Irattára. MN. Vegyes anyagok 1945. A Kecskeméti Nemzeti Bizottság megalakításáról és a hét nemzetgyűlési képviselő jelöléséről szóló eredeti jegyzőkönyv. 10 'Uo. A XII. hó 17-i választói nagygyűlés jegyzőkönyve. Továbbá Kecskeméti Lapok 1944. XII. 27. (A felszabadulás utáni első szám). 102 Molnár Erik akadémikus 1964. augusztus 12-i visszaemlékezése. MR. Arch. D/2300/ 103 Uo.
