Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
274 KOROM MIHÁLY lett a pártközi megbeszélés eredményeként az azt követő nagygyűlés egyetlen jelöltje és megválasztottja a nevezett FKP-i politikus. A nemzetgyűlés ülése után Jászberényben is felélénkült a politikai élet. A MKP mellett főleg a FKP kezdett hozzá a NB és más szervezetek megalakításához.9 4 A Szolnok megyében 3 helyen — beleszámolva Kisújszállást is — lefolytatott választásokon összesen 3 MKP, 2 FKP, 1 SZDP, 1 szakszervezeti és 1 NPP-i jelöltet választottak meg képviselőnek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A szakszervezeti képviselő itt is MKP tag volt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az INgy. EB két megbízotti csoportja is szervezte a választásokat. Cegléden, Nagykőrösön, Kiskőrösön és Kiskunhalason Erdei Ferenc és Révai József, Kecskeméten és — az eredeti beosztástól eltérően — Kiskunfélegyházán is Faragho Gábor és Molnár Erik. Az eredetileg tervbe vett Kalocsára a nehéz megközelítés és annak mindeddig más felszabadult várossal, központtal ki nem alakult összeköttetése miatt nem is mentek el a központi megbízottak. Tulajdonképpen már a csoportbeosztásból is kimaradt Kalocsa városa a fenti okok, elsősorban az utóbbi miatt. Révai József és Erdei Ferenc az általuk meglátogatott helyeken, mint ahogyan azt már idéztük Erdeitől, ha nem volt még, akkor sem törekedtek nemzeti bizottságok azonnali megteremtésére, hanem a már működő pártszervezetek, vagy népi bizottságok, illetve más fellelhető társadalmi vagy közigazgatási alakzatok útján folytatták le a választásokat. A nevezettek által meglátogatott városok közül az első 3-ban éppen nem alakult még meg NB. Cegléden felkeresték a 3 demokratikus párt vezetői által már létrehozott Antifasiszta Blokk pártközi irányítóit, és az így már eddig is működő pártközi értekezleten gyorsan megegyezve, a városnak juttatott 3 hely elosztásában népgyűlés elé vitték a javaslatot. E módszerről Erdei Ferenc egyik visszaemlékezésében a következőket mondotta maga is: „Ha a szűkebb körben meg tudtunk egyezni a jelöltekben, máris indítottuk a hírverést, hogy másnapra nagygyűlés lesz, s ha a nagygyűlés megszavazza, nyomban kiállítjuk a tünk létrehozni a megegyezést."95 A pártközi értekezlet javaslatát, 1 MKP, 1 SZDP és 1 FKP tagot a mintegy 500 fősre becsült népgyűlés meg is választotta.9 6 Hasonló módon folyt le a választás Nagykőrösön is. A szervezők felkeresték a működő MKP és a szervezkedő SZDP, valamint a FKP vezetőket, a pártközi megbeszélésen mindhárom csoport jelölt egy-egy küldöttet, akiket — a két utóbbit még mint pártonkívülit — december 18-án a népgyűlésen meg is választottak.9 7 A következő helység Kiskőrös volt. Ez volt az egyedüli hely az egész felszabadult országrészben, ahol nem volt sikeres a nemzetgyűlési választás 1944 decemberében. Ugyanis a helyi ellentétes osztályalapú két tábor, mind az előkészítő pártközi megbeszélésen, mind a nagygyűlésen, kölcsönösen elvetette az ellenfél javasoltját. Sem egy jelöltben, ahogyan az EB terve szólt, sem külön-külön 1—1 jelöltben nem tudtak sem a pártok, 94 Nagy József-Tóth János: Jászberény város története a felszabadulástól napjainkig. Jászberény. 1970. 27-29. "Az első évek. (1945-1948) Kossuth. 1970. 24. Erdei Ferenc: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés. "Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 174-178., és Kortárs. IX. évf. 1965. 12. sz. Karsai Elek: Két Magyarország. VI. 1862. 9 7 Paál-Radó: A debreceni . . . 381 -382., és Erdei F.: I. visszaemlékezése.
