Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
266 KOROM MIHÁLY küldött volt jelen az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésén. Képviselővé válásuk rendkívüli módon, romantikusnak mondható körülmények között következett be. Füzesgyarmaton a felszabadulás után a politikai élet nehezen bontakozott ki. Az elmenekült elöljáróság helyébe ugyan a köz ügyeivel törődő munkásmozgalmi múltű és demokratikus gondolkodású emberek Faragó Sándor igazgató-tanítót rábeszélték a község ideiglenes irányítására, maguk meg, mint ad hoc vezetőség segítettek, de pártok december közepéig itt nem szervezkedtek.5 7 Elsőnek az MKP szervezete, de az is csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése utáni napokban, december 24-én jött létre.5 8 A nemzetgyűlés összeülése idejéig Füzesgyarmatnak szinte semmilyen érintkezése, kapcsolata nem volt az országgal. Ebben a helyzetben a tenniakarás és a cselekvési vágy kényszere és az eléggé bizonytalan hírek hatására indult el 3 baloldali, néphez hű füzesgyarmati férfi 1944. december 20-án vagy 21-én kora reggel Debrecenbe, hogy megtudjon valami biztosat a kibontakozásról. Minderre az egyik résztvevő, Hegyesi János útőr a következőként emlékezett vissza: „Én először is úgy tudtam meg azt, hogy Debrecenben már készül valami, hogy egy vasutastól hallottam. Erre én jelentettem fenn, az akkori ideiglenes községi vezetőségi ülésen, hogy jó volna oda elmenni valakinek. Erre azt mondták, hogy te vagy rá a legalkalmasabb, menj be. Erre az lett, hogy bementünk hárman Debrecenbe . .. ,5 9 egy földmunkás, egy útőr és a falu jegyzői teendőkkel ideiglenesen megbízott igazgató-tanítója. Az első Debrecenben a képviselők adatainak felvétele során kommunistának, a másik kettő NPP-inak vallotta magát."6 0 Debrecenben a füzesgyarmatiak az igazgató-tanító rokonához, a választási és a nemzetgyűlést előkészítő munkában szintén résztvevő Juhász Gézához fordultak felvilágosításért. Nevezett így emlékezett vissza 1964. augusztus 15-én reájuk: Faragó Sándor „...éppen 21-én reggel beállított hozzám egy Hegyesi nevű gátőr, parasztköltővel, akinek már Szeghalmon egy verseskötetét is kiadták és egy Nagy Imre nevű munkással, hárman. Erről a Nagy Imréről tudták, hogy ez a kommunista párt tagja volt valamikor. Hát ők hárman megjönnek. Viszem őket magammal a Bikába, ott kellett először jelentkezni, és mondom Erdei Ferencnek, hogy miről van itt szó".6 1 Erdei megörülve, hogy a falu önként is jelentkezik, és szinte helyébe jön a nemzetgyűlésnek — mint az EB tagja megszervezte a bizottság hozzájárulását, hogy miután úgyis kevés faluban választhattak képviselőt, a 3 füzesgyarmatit ismerjék el községük küldötteinek.6 2 így az EB külön engedélyével, bár választás nélkül, de Füzesgyarmatnak is lettek követei az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Az 1944-es Békés vármegye területéről végül 8 helyről, összesen 42 képviselő került az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Ezeknek a küldő szervezetek szerinti hovatartozása a következő volt: 13 MKP, 6 SZDP, 7 szakszervezeti, 4 NPP, 10 FKP-i és 2 pártonkívüli 51 Hegyesi János visszaemlékezése az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésére. Megjelent: Levéltári Közlemények, XXXVI. évf. l.sz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. 159-160. Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez c. közleményben. Továbbá: Dr. Maday Pál: Békés megye története. Békéscsaba, 1960. 167. 5"Dr. Tibori J.: A felszabadult Békéscsaba története. Békéscsaba, 1961. 291. 5 9 Hegyesi J. visszaemlékezése .. .i. h. 159. 60 Paál-Radó: A debreceni. . . 23-24. és Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 174-177. 61 Dr. Juhász Géza: I. visszaemlékezése. 6 2 Uo. és Hegyesi J.: I. visszaemlékezése.
