Századok – 1982

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II

NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 267 listán lett képviselő. Ez az arány a baloldali erők számára igen kedvező. Maga az MKP küldte a képviselők 31%-át, az egész baloldal pedig együttesen több mint 70%-át. Párttagságuk szerint az arány még jobb, mert a 7 szakszervezetiből 6-an MKP, 1 pedig az SZDP tagja volt. Ebben a kedvező arányban tükröződik e megye erőteljes baloldali, forradalmi felkészültsége 1944 végén. A volt Csanád vármegye székhelyén, Makón és Csongrád megye 5 helységében az alábbiak szerint folyt le a választás: Makó — elismerve a városban a felszabadulás után gyorsan kibontakozó öntevékeny demokratikus közigazgatási és politikai szervezkedést — 12 képviselői helyet kapott az Előkészítő Bizottságtól. E helyen a központi választói megbízotti munkát az EB decem­ber 14-i ajánlatától eltérően dr. Erdei Ferenc végezte. Erdei Ferenc 1964-ben az EB-től kapott ezirányú feladatokra a következőként emlékezett vissza: A megjelölt nagyobb helyekre teherautóval eljutva „ott népgyűlést hívunk össze, megbeszélést tartunk a helyileg működő politikai, állami szervekkel — túlzás is, hogy állami szervek, hát valami­lyen szervekkel, amik működnek, nemzeti bizottság, vagy pártszervezetek, vagy bármi —, kialakítunk egy jelölési lajstromot, azt a népgyűlés elé terjesztjük, és közfelkiáltással nyilatkozzanak, hogy jónak tartják-e ezt képviselőnek, ideiglenes nemzetgyűlési képviselő­nek, vagy mást javasolnak".6 3 Makón az itt visszaadott instrukcióknak megfelelően vezette le a küldöttek választását. Azért fontos erre rámutatnunk, mert a felszabadult területen lefolytatott választások módja és formája, mint eddig is láttuk, nem volt teljesen egységes. Voltak megbízottak — pl. a hajdúságiak és az északra menők -, akik a helyi nemzeti bizottság létrehozásával kezdték a munkát, ha addig még nem alakult az meg. Továbbá nem szerveztek feltétlenül népgyűlést, hanem a választást csak a NB-al vagy más népi bizottsággal végezték el. Ezeket a variációkat nem az EB eltérő központi intézkedései okozták — azok mindenki számára egységesek voltak —, hanem az egyes helységek eltérő lehetőségei, vagy a megbízotti csoportoknak a feladatok végrehajtását másként felfogó álláspontja miatt következtek be. Makón, nemzeti bizottság még nem lévén, a választásokat a „városi képviselő­testületet ideiglenesen pótló Bizottság" vezette le, mégpedig a küldöttválasztás napján, december 17-én készített jegyzőkönyv szerint a következő, a központi megbízottól származó indoklás alapján: ,,. . . az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottságának utasítása értelmében a városok és községek önkormányzati testületének, a nemzeti bizott­ságoknak, ahol ezek nincsenek, a szakszervezeteknek, az iparosok, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteknek, a kulturális és egyéb egyesületeknek kell a kiküldötteket az ideiglenes nemzetgyűlésbe megválasztani". Mint látható, e városban az EB felhívásának szinte szó szerint megfelelően folyt a munka. Nem törekedtek nemzeti bizottságot létrehozni, hanem „minthogy Makón nemzeti bizottság felállítása még nem történt meg — folytatódik a jegyzőkönyv tovább —, a képviselőtestületet ideiglenesen pótló bizottságra, mint a város önkormányzati testületére hárul az a feladat, hogy az ideiglenes nemzet­gyűlésbe Makó által kiküldendő képviselőket jelölje ki".6 4 Ennek a bizottságnak azonban nem volt köze a régi képviselőtestülethez, ez új, népi forradalmi szervezet volt. 43 Dr. Erdei Ferenc 1964-es visszaemlékezése. MR A. D/2300/47-48-49. 6 4 Sorsforduló ... I. dok. I. köt. 297-298.

Next

/
Thumbnails
Contents