Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 253 8. Faikas Mihály, di. Juhász Géza, Miskolc, Diósgyőr, Gyöngyös, Eger. 9.Szobek András, dr. Gyöngyösi János; Békéscsaba, Endrőd, Gyoma. 10. Nagy Imre, Oláh Mihály, Takács Ferenc, Gyula, Szarvas, Békés, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely. 11. Komócsin Mihály, Erdei Sándor; Makó. 12. Vásáry József, dr. Szilágyi József, Juhász Nagy Sándor, Ghiczey András; Debrecen.1 7 A fenti listának és a városok felsorolásának van egy-két, némi figyelmet érdemlő sajátossága. Először is nemcsak az előkészítő bizottság tagjai, hanem lényegesen többen, közel 30-an kaptak választási megbízotti feladatot. A bizottság tagjai közül viszont többen a központi szervezői munkák miatt, elsősorban Gerő Ernő, Miklós Béla, a katonai tárgyalások következtében Vörös János és még mások, nem is kaphattak ilyen megbízatást.1 8 A felsorolásban találhatók nemcsak egy meghatározott helyre szóló megbízatások, hanem egész vidékekre, megyékre szólók is. Pl. Pécs és bányavidék, Nyíregyháza és környéke, a Hajdúság. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a választási biztosoknak lehetőségük volt esetleg előre nem megjelölt helyen is választásokat szervezni. Többen közülük éltek is, mint látni fogjuk, ezzel a lehetőséggel. Egy-két esetben e felsorolás és a korábbi, csak a városokat feltüntető lista között különbség van. Pl. az utóbbiban Tolnából Bonyhád, az előbbiekben pedig Dombóvár van feltüntetve Szekszárd mellett, vagy Sátoraljaújhely és Kisújszállás csak a városi listában szerepel, de a megbízottak listáján nem. Ez minden valószínűség szerint nem közbeeső változás eredménye, hiszen a két lista egyidőben készült, és egy levél-dokumentumban szerepel. Talán a gyors munkából következő tévedések, elírások ezek. Az INgy EB szóban forgó ülése még egy igen fontos kérdésről folytatott megbeszélést, illetve hozott döntést. Ez pedig a bizottság kiáltványa „A Magyar Néphez!". A december 13-i terv szerint ennek a kiáltványnak már 15-én meg kellett volna jelennie a sajtóban,1 9 de erre csak 16-án került sor. Az egy napos késésnek az okát nem lehet már pontosan kideríteni, de az megállapítható, hogy a bizottság egyik része már 14-én aláírta, de egy másik része csak 15-én tette ezt meg. „1944. december 15-én vált előttünk véglegessé az elhatározás — közölte dr. Tariska István, az MKP debreceni szervezetének akkori titkára, aki az EB-nak is tagja volt —, hogy Debrecen lesz az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány székhelye. Ezen a napon került aláírásra az Ideiglenes Nemzetgyűlés választásra felhívó nyilatkozata. Az első megbeszélésen (a 14-in — K.M.), amelyen a felhívást elfogadták, Debrecenből Juhász Nagy Sándor és Révész Imre vettek részt, s a már kész és mások által aláírt nyilatkozatra került rá másnap Juhász Nagy Sándor kívánságára dr. Bodnár János egyetemi tanár, Kovács János kőműves és dr. Tariska István orvos aláírása. „Soha nem tisztáztuk, hogy az aláírás kétütemű végrehajtása — hangsúlyozta az INgy. EB volt tagja — a provinciális lokálpatriotizmus látszatának elkerülése vagy nagyobb számú helyi személyi képviselet demonstrálása céljából vagy érdekében, vagy más okból történt-e."20 A kiáltványnak a felsorolt személyek által 17 PI Arch. 274-9/1. (E lista a városok szerinti kiemeléssel megjelent Paál-Radó: A debreceni . . . 16.) Kiskunfélegyházára végül a 3. csoport megbízottai mentek! 18 HIL. Vörös Naplója. 1944. XII. 14-i bejegyzés. "PI Arch. 274-9/1. 50 Dr. Tariska István visszaemlékezése. Megjelent: Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez. Debrecen, 1973. 116-123.
