Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
AZ EURÓPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 19 szerint tehát a tárgyalandó elmélet többek között kizárja a kazárok, s velük együtt a sztyeppe, az ősmagyarok szerepét a dirhemek európai elterjesztésében. Csakhogy több akadálya is van még annak, hogy mindezt elfogadhassuk. A „dirhemek = keleti szláv pénzforgalom" elmélet első kritikája nem sokká! az előbbi megjelenése után volt olvasható.8 5 A bírálat minden részlete helytálló, s mert a szakirodalomban nem kapott kellő visszhangot, érdemes vele megismerkednünk. Eszerint a csernyahovoi kultúrára való hivatkozás nem kifogástalan, mivel annak szláv eredete körül még vita folyik — írta a recenzens 20 évvel ezelőtt. (Azóta egyre világosabban kiderül, hogy e kultúra nem játszhatott közvetlen szerepet a szláv etnogenezisben.86 ) Módszertanilag nem látszik alátámaszthatónak s egy pénzfajta történetében meglehetősen szokatlan is ez a három évszázadnyi „pénz nélküli periódus" feltételezése. A bíráló szerint kérdéses, hogyan maradhattak fenn a keleti szlávoknál az ily ősinek gondolt pénz- és súlyegységek a sztyeppei nomádok okozta megrázkódtatások után.8 7 Ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzforgalom köztudottan magas be/kereskedelmi fejlettséget s olyan méretű társadalmi munkamegosztást igényel, melyet a 8. sz.-i keleti szlávokról szóló, jelenlegi ismereteink nem engednek feltételezni. Végül azt jegyezte meg, hogy az oroszföldi kincsekben majdnem teljesen hiányoznak a kopott pénzek — márpedig akkor hogyan lettek volna ott forgalomban ezek a dirhemek? A tárgyalt elmélettel kapcsolatban további meggondolnivalók is említhetők, a) Mindenekelőtt egyszerű logikai: a végkövetkeztetés levonásához alapot szolgáltató dirhem-kincsekkel azonos összetételűek és darabszámúak hasonló sűrűségben láttak napvilágot a Kijevi Rusz, a keleti szlávok határain túl is; ugyanakkor a dirhemek elteijedése nem öleli fel az egész keleti szláv területet.8 8 b) A források - kétségtelen: közvetett és igen gyér - bizonysága nem erősíti meg a tárgyalt hipotézist. Volt már szó Ibn Fadlán két adatáról, melyek szerint a — szovjet tudomány által majdnem teljesen egyöntetűen ó-oroszoknak tartott — ruszok nyakperecet csináltattak a dirhemekből, s a volgai bolgár uralkodó is hasonlóképpen járt el. Az utóbbi népéről egyébként kortárs forrás meg is írta, hogy vagyonuk nem pénzben van (Ibn Ruszta). c) A nyelvészet egyértelmű tanúsága szerint a középkori oroszoknál a prémekkel való fizetés hagyománya élt ('kuna' = menyét').89 Ráadásul egy szó tárgyi emlékkel is szembesíthető: all. sz.-től forrásokban szereplő 'grivnya' eredetileg 'nyakék'jelentésű volt,90 s ez utóbbi nemcsak a 10.-11. sz.-i "A. L. Mongajt: rec. Janin 1956. Voproszü Isztorii 1958. 3. 183-188. " V. V. Kropotkin: Csernjahovszkaja kultura i Szevernoe Pricsernomore. In: Problemii szovetszkoj arheologii. Moszkva, 1978, 163; M. V. Scsukin: Szovremennoe szosztojanie gotszkoj problemü i csernjahovszkaja kultura. Arheologicseszkij Szbornik (Leningrad) 18 (1977) 79-81. 8 'Tegyük még ehhez hozzá, hogy „a szerző nem mutatta ki, hogy a római dénárok felhalmozódásának társadalmi, gazdasági és etnikai körülményei merőben különböztek a 9-10. sz-i viszonyoktól", (Bartha: i. m. 73, 253. j.) 8 ' V. V. Kropotkin: Ekonomicseszkie szvjazi Vosztocsnoj Evrropü v I tüsz. n. e. Moszkva, 1967, 119; Ua.: 1978. 111 ; Bartha: i. m. 36. 89 Az orosz pénz-nevekről ld. N. Bauer: Kuna. Wörterbuch der Münzkunde. F. von Schrötter. Berlin, 1930, 333-334; B. A. Romanow: Das Geld und der Geldumlauf. In: Die materielle Kultur der Alten Rus', i. m. 346, 353, 361; Warnke: i. m. 345, 361 \ Bartha: i. m. 72-73, 248. j.; Spassky: i. m. 37-38, 59-61. 90N. Bauer: Grivna. Wörterbuch der Münzkunde. I. m. 237-238;/Vi. Grierson (hozzászólás), Moneta 519; I. Sorlin: Les traités de Byzance avec la Russie au Xe siècle. Cahiers du Monde Russe et 2*
