Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
240 ERÉNYI TIBOR fokozott kizsákmányolását. Ebből a tárgykörből számos olvasói levelet, panaszt, műhelytudósítást közölt. Feltűnő, hogy aránylag sokat foglalkozik elméleti kérdésekkel. Már első számában indul A mi előharcosaink c., fényképekkel ellátott sorozat Marxról, Engelsről, Lassalléről.15 8 Ez a szám Marx életrajzot közöl, a decemberi szám Lassalléval, az 1905 februári szám pedig Engelsszel foglalkozik. Ugyanitt előfizetési felhívás olvasható Marx és Engels válogatott műveinek tervezett, Szabó Ervin-féle kiadásával kapcsolatban. 1905. április 1-én Szabados Sándor tollából a lapban Verne-nekrológ jelenik meg. Az ifjúmunkás-lap kiadása után egy évvel megalakult az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. A Nőmunkás 1905. március 1-én indult, kéthetenkénti megjelenésben, Gárdos Mariska szerkesztésében. A lap második számában arról ír, hogy elsősorban nevelni, tanítani akar. „Sok ezer példányban — írja vezércikkében — röpítettük széjjel a mi lapunk első számát. Nemcsak a főváros vett tudomást arról, hogy íme, a nőmunkások is megmozdultak, hanem az ország különböző vidékein örömmel látták a proletárok ezrei, hogy budapesti nők hatalmas léptekkel sietnek előre a cél felé."15 9 A lap 1905. március 26-i számában közli a felhívást az április végén megtartandó első országos nőmunkás értekezletre, amely nőmunkásszervezet létesítésére vezetett. Az előkészítő munkálatokat Gárdos Mariska vezette. Az immár a polgári demokratizmus felé hajló „újjászervezettek" nézeteit képviseli a havonta, a Mezőfihez csatlakozó Migray József főszerkesztésében ugyancsak a fővárosban megjelenő Riadó. Már az 1900. július 15-én megjelenő első számban érdekes vezércikket találunk, amely Lassalle etatista felfogására hivatkozva összeegyeztethetőnek tartja a szociáldemokráciával a demokratikusan értelmezett polgári állameszme vállalását. (Ismeretes, hogy Mezőfiék a „magyar állameszme" támogatóiként léptek fel.) Mindenesetre olyan nézetekről van itt szó, amelyekhez hasonlóval az MSZDP sajtójában nem találkozunk.160 A következő számok Migray cikksorozatát hozzák az 1437-es, Budai Nagy Antal-féle parasztmozgalomról.1 6 1 A szerkesztők — mint többször kifejtik — azon az állásponton vannak, hogy „a tulajdon lopás". Poór Árpád, veterán szocialista az ipartörvény revíziójával foglalkozik; hangsúlyozva, hogy az ipartestületek teljesen alkalmatlanok a munkások érdekeinek védelmére. Ugyancsak Poór tárgyalja a magyarországi szocialista mozgalom kezdeteit; az eseményeket a Frankellel szemben álló Külföldi-féle szervezkedés álláspontjáról ítéli meg. Taglalja ő is az állameszme kérdését, megállapítva, hogy a „magyar állameszmét" az MSZDP is elismeri, hiszen „minden követelését a magyar állam kormányához, vagy a törvényhozó testülethez intézte". (Mondani sem kell, hogy nem ez a magyar állameszme elismerése, hanem az egységes magyar politikai nemzetről szóló — nacionalista — felfogás méltánylása.)16 2 Ugyanebben a számban közli a lap Mezőfiék pártprogramját. A lap erőteljesen küzd a választójogi reformért és Innen-onnan címmel rendszeresen színes hírrovatot közöl.16 3 Az előbbinél jelentősebb orgánum volt a Szabad Szó, „a magyarországi újjászervezett szociáldemokrata mezei munkások, kisgazdák és ipari munkálkodó nép heti közlö-15 8 Az ifjúmunkás, 1904. november. 159 Nó'munkás, 1905. március 12. A mi újságunk. 160 Riadó, 1900. július 15. Az állameszme és a szocializmus. 161 Riadó, 1900. szeptember 15., október 15. Egy elfelejtett parasztlázadás. 16 'Riadó, 1900. július 15. Poór Árpád: A pármozgalom történetéhez. 16 'Riadó, 1900. július 15. Czikora János: Magyarország - jogállam, továbbá e szám rovatai.
