Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
AZ EURÖPAI DIRHEMFORGALOM KÉRDÉSE 17 Poroszország, a lengyel hódítás idején).7 3 3) Nyugat-Európa ugyancsak kereskedett az arabokkal, kiterjedt, saját pénzverése is volt, ezenkívül pontosan tudjuk, mennyi háború és belpolitikai bizonytalanság volt ott e századokban. Mindezen adottságok ellenére nemhogy dirhem-kincsek és törtezüst-leletek, de ott a 9.-11. sz.-ban a veszélyhelyzetek gyakoriságával arányban várhatóan helyi veretű pénzekből álló kincsek előfordulása sem nevezhető gyakorinak.7 4 A dirhemekből, majd más európai pénzekből, különféle ezüsttárgyakból s azok töredékeiből képzett kincsek tömegesen gyakorolt elrejtése aligha magyarázható tehát kizárólag a lelőhelyeik környékén dúlt háborúkkal s bizonytalan politikai légkörrel. Élesen szembeötlik ez, ha az Elba vidékét vesszük szemügyre. Mi lehet az oka, hogy a szláv szorbok és abodritok földjén nagy számban fordulnak ezek elő, míg a már a Karoling-birodalomhoz tartozó közvetlen nyugati szomszédaiknál szinte egyáltalán nincsen ezekből?75 Úgy gondolom, közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha felidézzük: Francia- és Németország területén csak a Karoling-kortól kezdve csökkent a kincsek száma, s a Merovingok idején arrafelé is gyakoribb volt e szokás.76 Meglehet, az európai tömeges kincselrejtések egyik lényege az említett két korszak közötti különbségek sorában kereshető. Annyi viszont si in te bizonyos, hogy az észak- és kelet-európai koraközépkori kincsek elásása okainál a „sok kincs - sok háború" tétel helyett inkább más magyarázatra lenne szükség. 4) Különféle változatokban igen elteijedtek az elrejtések értelmezésének azon változatai, melyek a dirhem-kincsekben a pénzforgalom valamilyen formáját látják. Ezek mind egy olyan hallgatólagos előfeltételezésből indulnak ki, hogy a pénzleletek össz-száma arányos az ott forgalomban volt pénzekével.7 7 Egy, a közelmúltban megjelent tanulmánynak köszönhetően ezzel a tétellel alighanem egyszer s mindenkorra leszámol-73 Uo. 74 összehasonlításul: a Közép-Rajna vidékén, mely „a keleti trank birodalom (pénz)leletekben legsűrűbb belső területe" (W. Hess: Geldwirtschaft am Mittelrhein in karolingischer Zeit. Blätter für deutsche Landesgeschichte 98 [1962] 27.) a Karoling-korból mindössze egyetlen, talán 4-5000 dénárból álló kincs, egy kisebb „kincs" (kb. 30 db), egy 4 db dénárból álló lelet s néhány magányos pénzlelet látott napvilágot (Hess: i. m. 61—62.). Egy számvetés szerint az egész Karoling-korból, magából a birodalomból csak 97 db nagyobb pénzlelet, egész Európában pedig összesen kb. 8000 db karoling pénz látott napvüágot (K. F. Morrison: Numismatics and Carolingian Trade. Speculum 38 1963 (407,410,427-429.). 7 s Az NDK területén talált dirhem-leleteket ld. R. Kiersnowski: Wczesnosredniowieczne skarby srebrne z Poíabia. Wrodaw-Warszawa-Krakow, 1964; a törtezüst-, mérleg- és súlyleleteket ld. H.-J. Vogt: Vorkommen von Waagen und Gewichten im Mittelalterlichen Sachsen. Handel 269; a szláv törzsek elhelyezkedésére ld. E. Schuldt: Die Mittelslawische Zeit im Norden der DDR. Ausgrabungen und Funde 3 (1958) 294. 76 Meroving-kori pénzleletek a Rajna mentén: Hess: i. m. 43. Úgy látszik, hogy az egyes, magányos pénzleletek számának növekedésével párhuzamosan Nagy Károly, Kegyes Lajos és Kopasz Károly pénzleletei egyre kisebb területre szorulnak vissza; K. F. Morrison - H. Grunthal: Caroüngian Coinage. Numismatic Notes and Monographs 158 (1967) térképmelléklete, s ld. még К Vercauteren: L'interprétation économique d'une trouvaille de monnaies carolingiennes faite près d'Amiens en 1865. Revue Belge de Philologie et d'Histoire 13 (1934) 757; R. Latouche: Les origines de l'économie occidentale. Paris, 1956,147-165. 7 ''St. Tabaczynski: Structure de circulation monétaire dans les pays slaves et à i Occident aux Xe-XIIe s. Berichte über den II. Internationales Kongress für Slawischer Archäologie III. Berlin 1973, 65. nyomán. 2 Századok 1982/1
