Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 227 zászlót lefoglalták maguknak a kizsákmányolóink, nekünk más jelvény alatt kell csatába vonulnunk ... Előre! Mondd el szépen a magyar munkásoknak, hogy .többé nem engedjük uszítani magunkat idegen nemzetbeli testvéreink, németek, oroszok, franciák és a többi nemzet ellen, mert mindenütt összefogtak már a szegények, s inkább segítik egymást a nyomorúság elleni küzdelemben, nemhogy egymásra támadnának" - szól a szerkesztőség bevezetője. Majd a helyi körülményekre való utalás: „Folyik már Kecskeméten a felvilágosítás nagy munkája, kezd már oszladozni az a sötétség, amelyet a munkaadó iparosok, birtokosok s papok terjesztenek, azok a papok, akik Jézus tanítását, »szeresd felebarátodat, mint tenmagadat« nem követik, akik azért félnek tőlünk, mert óriási rengeteg földbirtokaikon a robotmunka eltörlését meg magas napszámot követelünk, ezért butítják a népet, ezért rágalmaznak bennünket."103 Azért idéztünk a rövid életű kis, vidéki szociáldemokrata újságból ilyen részletesen, hogy az említettek alapján néhány jellemvonásra felhívjuk a figyelmet. A lap érzékeny a mezőgazdasági munkások helyzetével kapcsolatosan, annak jobbítását sürgeti, felveti az „óriási rengeteg" földbirtokok kérdését (de a földosztást még burkoltan sem), támadja az egyházat, de nem a vallást, sőt a krisztusi követelmények igazi megvalósítóját a szociáldemokráciában látja, ellensége a nemzeti gyűlölködésnek: internacionalista.10 4 A lap az említett eszméket a munkáslapokban szokásos rovatokban közölte, lényegében szintén a Népszava rovatbeosztását követve. Érdekességként említjük meg a Világmozgalmak, majd később: Forradalmi Naptár c. rovatot, amelyben - röviden - közlik a nemzetközi munkásmozgalom fontosabb eseményeit. Természetesen a lap figyelemmel kísérte, buzdította a város ipari (zömmel kisipari) munkásságának a bérharcait, amelyekről a lap egyes helyi vezetők — pl. Lőwy Ödön, Vágó Béla - kezdeményezésére azt a következtetést vonta le, hogy célszerű lenne szövetkezeteket létrehozni. „A termelő- és fogyasztó szövetkezetekre azért van szükség, hogy ne csak a termelés igavonó barmai legyünk, hanem annak vezetői is."10 5 A szövetkezet létesítését célzó helyi kísérletek azonban nem vezettek eredményre. A lap sorsában tetten érhető a szocialistáknak a vidéken erős (a fővárosinál jóval nyíltabb és erősebb) rendőri üldözése, zaklatása. A szerkesztőség tagjait, beleértve Benedek József szerkesztőt 1903 tavaszán letartóztatták, a lap megjelenését lehetetlenné tették. Érdemes megemlíteni, hogy a laphoz a szerkesztést ténylegesen végző, baloldali Vágó Béla révén Szabó Ervin is nagy reményeket fűzött; radikális szocialista orgánumot látott benne.106 Az Alföld másik nagy városában, Hódmezővásárhelyen is jelent meg időszakunkban, 1903 folyamán munkáslap: az Alföldi Munkás, illetve a hódmezővásárhelyi Munkáslap. Mindkét újságot Bánfi Lajos szerkesztette. Az alcím: „Szociáldemokrata társadalmi és közgazdasági lap. Ipari és mezei munkások közlönye". Ennek ellenére — talán a mező-1 0 'Kecskeméti Munkás, 1903 december. Beköszöntő. 10 4 A Kecskeméti Munkással kapcsolatosan ld. Heltai Nándor: A kecskeméti munkáslapok története. Közli: Népkutató-Honismereti Könyv Évkönyve 1964-65. Kecskemét. Kézirat gyanánt. Felelős kiadó: Polgár István. 1 0 'Kecskeméti Munkás, 1903 május. Munkásság és a szövetkezetek. 10 6 Mucsi Ferenc: A Szabó Ervin vezette ellenzéki csoport fellépése és tevékenységének kezdete a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban 1904-1905. Közli: Legújabb kori Történeti Múzeum Évkönyve 1961-1962. Budapest, 1963. 21-73. Hivatkozott rész: 41. Л
